Engedjék meg, hogy érintettként néhány megjegyzést fűzzek Varsányi Gyula Feketelista nincs, de... című kitűnő cikkéhez (március 31.).

A Magyar Rádió elnöke azt állítja, sem szóbeli, sem írásbeli utasítást nem adott arra, hogy szerény személyemet, továbbá Kőrösi Zoltánt és Victor Mátét a jövőben ne szólaltassák meg a közszolgálati rádió műsoraiban. Mikor a cikkíró azzal szembesíti, hogy ilyen elnöki tiltás-kérés két főszerkesztői értekezleten is sokak füle hallatára elhangzott, azt válaszolja, hogy „nem vettem részt ezeken, nem tudom, mi hangzott el".
Hogy is van ez? Az, hogy Such nevében milyen tiltólistát hirdettek ki, széles körben beszédtéma, magam naponta kapom a hitetlenkedő telefonokat, olvasható volt újságban is, csak épp Such nem tud róla?

Milyen rádióelnök az, akinek fogalma sincs arról, mi történik az általa vezetett intézményben, és erre még büszke is? Ha igaz, hogy semmi hasonlót nem mondott, akkor vezető munkatársai szándékosan próbálják őt rossz hírbe hozni - a fegyelmi eljárás aligha maradhat el. Ha viszont mindezt nem az ujjukból szopták, akkor Such hazudik, gyáván rátolva a felelősséget a kollégáira. Harmadik eset nincs; döntse el az olvasó, melyik változat fest szomorúbb képet a közrádió vezetésében uralkodó állapotokról.

Báron György
kritikus