Már hallom a jól ismert szavakat: aki a baloldalra szavaz, nem tartozik a nemzethez, hazátlan. Megbélyegezve már csak a hozzám hasonló elveket valló embertársaimmal oszthatom meg gondolataimat, ráadásul a nemzet sorsába sem avatkozhatom be, mert a kialakult erőviszonyok miatt teljesen mindegy lesz, véleményt nyilvánítok-e, avagy sem. Levelem amolyan segélykiáltás. Legyen vége az önámításnak, hogy máskor is álltunk már ilyen rosszul, egy évnél is több van még az országos választásokig, addig sok minden történhet, mint máskor is. Sajnos nem így van, semmi, a baloldal számára előnyös nem történhet. A jobboldal kétharmados többsége már most megvan, amit a válság diktálta intézkedések csak növelni fognak. Tenni kell - méghozzá azonnal - azért, hogy a többpártrendszer, ami a demokrácia fő ismérve, megmaradhasson. Meg kell szólítani a baloldal szavazóbázisát, amennyiben továbbra is homokba dugja a fejét, demokrácia helyett jön a diktatúra. Mi ennek a borúlátásnak az alapja?

Családbeliek, közeli barátok, tömegközlekedési eszközön utazók, bevásárlók gyűlölettől fröcsögő megnyilvánulásait hallgathatom. Döbbenten állok az események előtt, amikor kulturált és kevésbé kulturált emberek a baloldali érzelműekhez, az őket képviselő párthoz averzióval közelednek. Saját véleményük még véletlenül sincs, viszont szó szerint idézik a Hír TV, az Echo TV képernyőjén látottakat, a Magyar Nemzetben vagy a jobboldali hírportálokon olvasottakat. Vitába szállni velük képtelenség, mert beléjük van oltva, hogy ők az igazság egyedüli letéteményesei. Az őszödi beszédet követően hozzáláttunk dolgaink rendbetételéhez. Ám a sors kegyetlen volt hozzánk. Amikorra sikerült az uniós követelményeket teljesítenünk, és 2009 a kilábalás éve, 2010 pedig a gyarapodás megindulásának éve lehetett volna, jött a pénzügyi, majd a gazdasági világválság. Jelenleg az életben maradásért küzdünk. Tombol a magyar virtus - a széthúzás.

Kevesen állunk ki elveink mellett nyíltan, már csak az a kérdés, hogy a "szélkakasok" megfelelő irányba fordíthatók-e még. A hatalmat nemcsak megszerezni, hanem akár egy "történelmi" vereség által elveszíteni is lehet.

Timár József

Debrecen