Ám egy vidéki lakosra ebből is mindössze 25-30 ezer forint fejlesztési pénz jut - ismétlem, hét esztendőre. A támogatás odaítéléséről ugyan helyben határoznak az önkormányzatok, a gazdasági szféra és a civil szervezetek képviselőiből álló helyi akciócsoportok - de a kevés pénz és a sok igény között nehéz jól dönteni. A legnagyobb elnyerhető összeg 50 millió forint.

Elképzelhető, mire elég ennyi pénz például egy falu megújításában, turisztikai beruházásokban, mikrovállalkozások létrehozásában és munkahelyteremtésben az elszomorítóan leszakadt vidéki térségekben.

Nyugat-európai példák alapján korábban arról ábrándoztak a vidék sorsáért aggódó szakértők, hogy mire az Európai Unió felzárkózási támogatásai nálunk is elérhetőek lesznek, kialakul egy összehangoltan működő, egységes vidékfejlesztési rendszer.

Egy ilyen szervezetnek az elemei - szakemberek, irodák, eszközök - ma is léteznek; tetemes összegbe kerül a fenntartásuk, de nem állnak össze rendszerré. Háromféle kistérség, kétféle falugazdász-hálózat, ki tudja, pontosan mivel foglalkozó kistérségi menedzserek, tömérdek bürokrácia és konferencia. Számba venni is nehéz a vidék felvirágoztatásán buzgólkodókat. De e lazán összefércelt hálózatok nem egymáshoz kapcsolódnak elsősorban, hanem az ágazati minisztériumokhoz, a különféle politikai erőkhöz, nem egy esetben pedig saját zaklatott múltjukhoz. Az államigazgatás szakmai diszfunkcióit is jelzi, hogy még az ugyanahhoz a szaktárcához tartozó intézmények is háromféle, egymással nem összeegyeztethető térinformatikai rendszert használnak.

Ezeken az állapotokon kellene változtatnia a tavaly év végén az Európai Unió rendeletére létrejött Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatnak, amelynek a szervezete most van kialakulóban. Uniós kezdeményezésre nagyobb szerepet kap benne a civil szféra, egy csaknem kétszáz tagú társadalmi irányító testületben, továbbá népes elnökségben hallathatja hangját szinte mindenki, akinek köze van a vidékfejlesztéshez.

E folyamatnak azonban függetlenednie kellene a szakminiszterek, de még a kormányzati ciklusok változásától is. Glatz Ferenc, a Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke ezért köztestületi formában működtetné a jövőben a szervezetet. Pásztohy András főtitkár viszont az uniós vidékfejlesztési támogatásokat hivatalból kezelő FVM kezében tartaná meg a jogköröket.

Félő, hogy a bizonytalan politikai helyzet az erről szóló megegyezést is elodázza.