Rólunk
Forgó Pál ugyanebben a rovatban arra kéri a lap szerkesztőit, hogy "térjenek észhez, és az olvasókör ízlésének megfelelő írásokat közöljenek", mert szerinte a Galló Béla-Gábor Péter szerzőpáros március 17-i cikke inkább jobboldali újságba való lett volna. Olvasótársammal ellentétben nekem éppen az tetszik a Népszabadságban, hogy mindenféle véleménynek helyt ad, így olyannak is, amely eltér a szerkesztőség álláspontjától. Remélem, hogy ilyen is marad, megőrzi objektivitását. És hogy mennyire bízom ebben, bizonyságként április 1-jétől - több hónapos szünet után - újra előfizettem a Népszabadságra.
Pogány András
Különösen jól sikerültnek ítéltem a március 21-i Hétvége mellékletet. Lipovecz Iván remek portrét rajzolt A bankelnökről, Szelényi Iván színvonalas és érthető cikke (A globális pénzügyi válság és Közép-Európa nyomorúsága) pedig közelebb visz a válság megértéséhez. A szó szoros értelmében telitalálat Lengyel László Kentaurbeszédje, illetve annak időzítése.
Kántor Antal
Gratulálok Uj Péternek szerdánként megjelenő írásaiért. Zseniális, amit csinál!
Pap Zoltán
Hónapról hónapra előfordul, hogy hetenként akár többször sem kapjuk meg a lapot. Előfordult olyan, hogy Népszabadság helyett Népszavát és Blikket kaptunk, ami ugyan a semminél több, de mégsem az igazi! Nem kérem, hogy pótolják. Mit érek holnap a tegnapelőtti lappal? De azt kérem, hassanak oda, hogy a terjesztők pontosabban dolgozzanak, ellenkező esetben (több évtized elteltével) kénytelenek leszünk lemondani a lapot.
Oláh Vera
Valamely megmagyarázhatatlan okból az idegen szavaknál nem szívesen alkalmazzák a "g" betűt - helyette "q"-t írnak. Legújabb példája ennek A magyar szabadelvűek hagyatéka (Hétvége, március 14.) című nívós cikkük, amelyben a "lingua" latin szót (jelentése magyarul nyelv) rendre helytelenül írták.
Sólyom Gábor
A Maradt a vasfüggöny az antiszemitizmusban című cikkben (március 20.) a következő mondat áll: "Jelenleg a Földön élő másfél milliárd lakosból már 23 százalék hozzájut az internethez." Tudtommal jelenleg nem 1,5 milliárd ember van, hanem több, mint négyszer annyi, 6,7-6,8 milliárd.
Molnár Zoltán
Elég sajnálatosnak és felháborítónak tartom, hogy a lap helyet ad, mégpedig ekkora terjedelemben a Kettős keresztek a Hősök terén című cikknek (március 25.). Idézetek egy zagyva szervezet meghívójáról és képviselőjétől. Nézetem szerint hatodrész is elég lett volna. Súlyos szerkesztési és főleg koncepcionális hiba, amely rontja a lap renoméját. Mennyi, de mennyi dolog van, súlyos társadalmi problémák és nyilvánosságot érdemlő pozitív események, tettek, emberek - és egy ilyen szervezet kap ekkora nyilvánosságot. Természetesen a kultúra, a tágabban és szorosabban vett kultúra nagyobb nyilvánosságát hiányolom. Ezt a témát - és ilyen tálalásban - meg kellene hagyni a bulvárlapoknak.
Rácz Péter
A telefonügyeletre érkezett:
- A március 23-i címlapon megjelent grafikonban értelmetlen a 4., "nem tudja" sor, ha minden sor végén van "nem tudja".
- Idős emberként sérelmezem Danó Anna Reményeinkben tíz évet csalatkozunk (március 23.) című írásának következtetését: fel kell készülni a betegségekre. Nagyon cinikus mondat ez. Hogyan készüljünk fel?
- Krajczár Gyula Az épeszű ember című (március 24.) publicisztikájának érdes hangneme nem viszi előbbre az országot. Hogyan nevezheti nem épeszűnek azt, aki vállalná az ország kivezetését a válságból? Nem ezt vártam a Népszabadságtól.
- Hiányolom, hogy az MSZP újjáválasztott testületének nem közölték a teljes névsorát.