Minden újságíró tájékozatlan?
Mielőtt felháborodva tollat ragadna Tanács István (Nagykoalíciós standolás 2., február 25.), magunk adjuk meg a választ a címben feltett kérdésre: ismerünk alaposan felkészült újságírókat, de sajnos tájékozatlanokat is. Utóbbiak rettenetesen sok kárt tudnak okozni. Ennél messzebbre nem merészkednénk az általánosításban, hiszen akkor ugyanabba a hibába esnénk, mint Tanács, aki, bár megengedi, hogy "a vendéglátósok között is van sok becsületes ember", arra a következtetésre jut, hogy "a magyar politikusok egyik legfőbb gondja, hogy a nekik nyilván rengeteg kedvezményes szolgáltatást nyújtó vendéglátósok adóeltitkolását legalizálják".
A publicista nyilván átgondolta mindkét megállapítását, mégis sikerült mindkettővel belerúgnia a vendéglátósokba. A becsületes vendéglősök ugyanis nem kérnek a leereszkedő, "vannak rendes cigányok is" típusú megnyilatkozásokból, viszont kikérik maguknak, hogy szakmai érveik cáfolása helyett azzal intézzék el az ügyüket, hogy "a kedvezményes adózású bérfőzött pálinka, a pancsolt szesz és a feketén importált külföldi tömény italok igenis valahol a kocsmákban, éttermekben fogynak el". Valahol, talán, részben, kedves Tanács István, de azokon a helyeken nem is hallottak a standolási rendeletként elhíresült jogszabályról, vagy, ha mégis, nem izgatta őket. A vámosok eddig sem értek el ellenük sok sikert, s ezzel a rendelettel sem mentek volna többre. A rendelet kizárólag azokat a vendéglőket és szállodákat zavarta, amelyekben tényleg naponta standolnak, de nem készítenek teljes és részletes leltárt. A visszavont rendelet ugyanis nem standolást ír elő, hanem teljes körű, napi készletnyilvántartást, s bizony nem "blöff", hogy ez "elviselhetetlen pluszmunkát és adminisztratív terhet ró a vendéglátósokra". Ez a jogszabály csak azoknak az előírásoknak a sorát gyarapította volna, amelyek semmit nem érnek a feketegazdaság ellen, viszont alkalmasak a korrekt vállalkozások büntethetőségének megalapozására. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a pancsolt, vagy csempészett italokat bárhol is leltárba vették volna? A rendelet viszont csak a leltárkészlet ellenőrzését célozta.
Nem várhatjuk el, hogy egy újságíró tájékozott legyen a turizmus-vendéglátás szakmai ügyeiben, de azt igen, hogy tájékozódjon, mielőtt ítéletet mond. Ezúton is jelezzük, állunk Tanács István rendelkezésére, lenne miről írni, éppen elég sok nehézséggel nézünk szembe a jelenlegi gazdasági helyzetben, s éppen elég fejtörést okoz, hogyan őrizzük meg sok ezer dolgozónk munkahelyét.
Ahhoz pedig külön gratulálunk, hogy a mai magyarországi helyzetben csak a roszszat sikerült meglátnia egy ötpárti konszenzussal megszületett parlamenti döntésben. Az elmúlt hét évben hány ellenszavazat nélküli voksolás volt a parlamentben, kedves Tanács István? Tudja milyen nehéz lehetett a kormánypárti képviselőknek belátni, hogy tévedtek? Tudja milyen nehéz azt mondani, hogy elnézést kérünk? A vendéglátósoknak sokszor kell ezt kimondaniuk, akár a békesség kedvéért is, mert tudja, a vendégnek mindig igaza van. Akkor is, amikor nincs.
Hülvely István,
a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke
dr. Niklai Ákos,
a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke
Január 31-én jelent meg az első Nagykoalíciós standolás című riportom. Megszólalt benne többek között Kovács Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője, "aki maga is ebből a foglalkozásból került a parlamentbe", illetve Ferenczi Dezső, a szegedi Roosevelt téri Halászcsárda üzletvezetője. Mindketten fölmondták azokat az "érveket", amelyeket Hülvely és Niklai urak itt is elismételnek. Újságírói tájékozódásomnak nyilván ki kellett volna merülnie abban, hogy engedelmesen nyilvánosságot adok a standolásellenes kampányuk szövegének, ahogyan az a médiumok többségében történt. További kérdezősködésemre azonban riportalanyaim indulatosan elmondták, hogy igenis rendszeresen standolnak, csakhogy az a bolt belső üzleti elszámolása, amelyhez semmi köze az államnak. Azt hittem, nem jól hallok, de meg is erősítették: a vállalkozók azért kerülik az adófizetést, mert sok az adó, és meg akarnak élni - érvelt például Kovács Ferenc.
Niklai Ákosék levelével ellentétben ez tiszta beszéd. A riportra reagáló egyik internetes komment szerzője, bizonyos sydney még tömörebben foglalta össze a lényeget: "...csak a tulajdonos lophat az ťállamtólŤ, az alkalmazottja azonban tőle már nem". Erre ütötte rá az Országgyűlés a törvényesség pecsétjét - ötpárti konszenzussal.
Tanács István
Látványosság a faluban
