Öngól az agrárinnovációnak
A génbeépítéssel nemesített növények magyarosan kilobbizott uniós elutasítása alig érdemelne figyelmet, ha nem volna várható a viták újbóli fellángolása az innovatív agrártechnológia alkalmazásának további kérdéseiben. A magyar gazdákat sokkal jobban érintő, kukoricabogár-ellenálló GM-hibrid uniós engedélyezési folyamata ugyanis végső fázisához érkezik. Nem lenne váratlan, ha hasonló világnézeti kampány kezdődne ez ellen a GM-fajta ellen is.
A minapi döntéshez vezető kampány elsősorban ideológiai, politikai és természetesen gazdasági indíttatású. A tudományos tények csak marginális szerephez jutnak. Jól dokumentálható ez a döntéshozatal során, hiszen az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának (EFSA) szakmai testülete másodízben utasította vissza azokat az ún. ökológiai indoklásokat, amelyekkel érvelt a magyar kormány. A The EFSA Journal 2008, 756. számában a nemzetközi hírű tudósokból álló testület a következőket jelentette ki: "A Magyarországtól a biztonsági záradék alkalmazásának indoklására kapott információs csomag alapján és minden idevonatkozó közleményt megfontolva a GMO-Munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy az emberi és állati egészségre és a környezetre jelentett kockázat tekintetében Magyarország nem mutatott be olyan új tudományos adatokat vagy információkat, amelyek alátámasztanák a MON810 genetikailag módosított kukoricára vonatkozó korábbi kockázatbecsléseket. A GMO-munkacsoport azt is megállapítja, hogy nem kapott Magyarországtól olyan új tudományos adatokat vagy információt, amely alátámasztaná a MON810 kukorica káros hatását a környezetre és az emberi és állati egészségre Magyarországon".
Áltathatjuk magunkat, hogy ezek a tudósok elfogultak, a multinacionális cégeket szolgálják, de talán jó lenne, ha a magyar szereplők szakmai hitelességét és elfogulatlanságát is mérlegre tennénk. Sokat mondó, amikor a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent tudományos érvekkel köszönő viszonyban sem lévő vélemények refrénjét hallhatjuk magas beosztású hivatalnokoktól vagy politikusoktól. A frázisok mögött kitapintható a tények ismeretének hiánya. Itt szétválik a tudomány világa és az ideológiai csatatér. A közvélemény félretájékoztatása pedig igen sikeres.
A brüsszeli döntéssel most a magyar gazdák fajtaválasztási szabadságát tét nélkül lehetett korlátozni, de a kukoricabogár elleni védekezésre négymilliárd forintot költenek évente a termesztők, ami háromezer tonna rovarölő szer alkalmazását jelenti. Ennyit lehetne megspórolni és nem kellene szennyezni a környezetet. A tudományos közlemények, szabadalmak sora igazolja, hogy a génbeépítés sokban javíthatja a növényekből nyert bioenergia-termelés hatékonyságát.
Új iparág fejlődésének tanúi lehetünk, amely GM-növényekkel állít elő gyógyszereket, például inzulint vagy műanyaggyártáshoz polimereket. Nem tudhatjuk, mennyi kárt okoz majd az aszály a földet művelő családoknak. A vizet jobban hasznosító, szárazságtűrő GM-növények igen fontos szereplői lesznek a jövő mezőgazdaságának. A kutatás jelenlegi kapacitásait alapul véve nem nehéz megjósolni a géntechnológiával nemesített fajták világméretű elterjedésének folytatódását, mint azt láthatjuk az elmúlt 13 év adatai alapján.
A brüsszeli szavazások eredményeinek hatásai újabb indokul szolgálhatnak a hazai géntechnológiai törvény további torzításához. Döbbenetes, hogy a jelenlegi törvény egyetlen paragrafusa sem tesz említést a géntechnológiával történő nemesítés előnyös hozadékairól. E törvény módosításának előkészítése úgy kezdődött el, hogy kizárólag a GM-ellenző aktivistákat vonták be a munkába. A törvénytervezet nyilvánvaló hibái és egyoldalúsága már tiltakozásra kényszerítették nem csak a biotechnológiai egyesületeket, hanem a gazdák szövetségeit is.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége állásfoglalásában a törvény szigorítása ellen emel szót. Valóban nehezen érthető, hogy miért teszünk meg mindent, hogy a zöld biotechnológia nyújtotta gazdasági előnyökből kizárjuk a magyar gazdatársadalmat, s ne élvezzük a környezetvédelmi előnyöket. Nincs magyarázat ilyen súlyos stratégiai hibákra. Néhány politikus és középszerű kutató számára ideig-óráig karrierlehetőséget kínál a géntechnológia-elleneség. De szerencsére, a tudomány malmai megállíthatatlanok, és látnunk kell: csúcstechnológiai fejlesztések nélkül nincs esély versenyképes mezőgazdaságra.
A szerző akadémikus
