Hunvald György erzsébetvárosi polgármester és fővárosi szocialista képviselő ugyanis tartósan akadályoztatva van; a panamagyanús ingatlanügyek miatt meghosszabbították előzetes letartóztatását. Márpedig valamilyen többséget kellene szerezni a fővárosban, hiszen sürgető volna elfogadni az idei költségvetést, dönteni az omladozó Margit híd felújításáról, hogy a legfontosabbakat említsük.

Persze nem dől össze a világ (talán a Margit híd sem), ha nem lesz törvényes határidőre büdzséje Budapestnek. Az sem volna új a nap alatt, ha a beruházások késést szenvednének, elvégre a 4-es metró is épül már vagy harminc éve. Az adófizetőknek pedig így is, úgy is pénzbe fog kerülni a patt - hisz költségvetés híján az állami forrásokat a városházának magának kell megelőlegeznie, ami rontja a likviditását, és kamatveszteséggel is jár -, de ez csekély ár ahhoz képest, hogy az unalmas városüzemeltetési és -fejlesztési ügyek helyett mostantól a politikai hidegháborús tragikomédiát sikerül színpadra vinni a parlament után a Fővárosi Közgyűlésben is.

Az országos politikához képest annyival jobb a helyzet a fővárosban, hogy a kormánypártok és az ellenzék legalább képesek egy asztalhoz ülni. Más kérdés, hogy ott mit csinálnak. Miközben mindkét oldal a városért érzett felelősségről papol, és politikai ellenfelét okolja azért, hogy nem tudnak dűlőre jutni, bátran emeli a tétet a pókerben, ahol a városlakók pisszenés nélkül, az asztal mellől drukkolnak, miközben a pénzükkel megy a hazardírozás.

Megoldás csak úgy lesz, ha az egyaránt 33-33 képviselővel rendelkező koalíció és az ellenzék valahogyan megegyezik. Érdemes elgondolkodni persze azon is, hogy - az ártatlanság vélelmén felül - milyen erkölcsi alapja van egy politikusnak foggal-körömmel ragaszkodnia a mandátumához, miközben rács mögött ül.

Bizonyára igaza van a városvezetésnek abban, hogy eltekintenek az újabb hitelfelvételtől vagy a családi ezüstként emlegetett Főgáz privatizációjától, de az ellenzék arra is tegyen javaslatot, milyen fejlesztéseket töröljenek. Bizonyára igaza van az ellenzéknek is, amely az egyeztetések hiányát sérelmezi, és zsarolásnak nevezi, hogy a koalíció pár nap alatt rájuk akarja kenni az évtizedek óta halasztott, most mégis sürgőssé vált beruházások elmaradását. És bizonyára igazuk van a főváros lakóinak, akik szerint őket mindez kicsit sem érdekli, csak működtessék a várost azok, akik ezért veszik fel a fizetésüket.

A pesti aszfalthumor szerint az lehet a kiút, ha Hunvald mellé még annyi politikus kerülne, hogy határozatképes legyen a zárt ülés. Persze az is elég volna, ha - mint a koalíció egyik befolyásos embere mondta - ebben a nehéz helyzetben mindkét oldalnak volna annyi felelőssége, hogy most az egyszer átlépje az árnyékát.

Ideje volna nekirugaszkodniuk.