Bokros Lajos úgy látja: "beigazolódott, amit vártam; ésszerű ellenérvek hiányában a tanulmányt összeszorított fogakkal elhallgatja mind a kisebbségi kormány, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt". (A reformok kritikus hiánya, február 28.) Ami engem illet, én derűsen mosolyogva olvastam végig az Élet és irodalomban megjelent tanulmányát is (január 23.), van, amiben egyetértek az abban foglaltakkal, van, amiben nem, s van, amivel egyetértenék, ha az Alkotmánybíróság és/vagy népszavazás nem vette volna le a napirendről - legalább középtávra.

Azon azonban már csak kényszeredetten mosolyogtam, amit a Magyar Posta Zrt.-ről (is) írt: "Nemzetközi elemzések meggyőzően kimutatták, hogy a magyar vasút, posta stb. kirívóan alacsony hatékonyságú, nem beszélve arról, hogy állami kézben tartásuk csak arra jó, hogy politikai alapon történő kifosztásuk és tönkretételük szakmányban folyjék, és igazolni lehessen a horribilis összegű, folyamatos állami támogatási igényeket".

Fel is háborodhatnék azon, hogy a társaság igazgatóságának elnökeként a társaság "politikai alapon történő kifosztásához járulok hozzá", ha nem kellene - ha kényszeredetten is - mosolyognom azon, hogy a Magyar Posta Zrt. - legalábbis a meglehetősen fogyatékos tájékozottságú Bokros Lajos szerint - "alacsony hatékonyságú", "horribilis összegű folyamatos állami támogatást igényel". Nézzük ezzel szemben a tényeket:

- A Magyar Posta Zrt. 2003 óta évről évre pozitív üzemi eredményt, tetemes adózás előtti eredményt produkált, s - ennek megfelelően - évről évre jelentős összegű osztalékot fizet a tulajdonosnak (tartósan a magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. legnagyobb osztalékbefizetői között van.). A Posta (nettó) árbevétele 2004 és 2008 között 134 milliárd forintról 173 milliárd forintra nőtt, az adózás előtti eredmény rendre 4-6 milliárd között alakult, de 2008-ban (az előzetes adatok szerint) meghaladta a 8,8 milliárd forintot; 2003-tól évente 3 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosnak - 2008 után ez az összeg várhatóan 4 milliárd forint lesz.

A Magyar Posta Zrt. 2002 óta semmilyen állami támogatást nem kapott! Hogy hatékonysági adatot is mondjak: az egy főre jutó (bruttó) árbevétel 2004-2008 között 3,578 millió forintról 5 millióra emelkedett - miután a növekvő árbevételt 3000 fővel csökkentett létszámmal értük el az elmúlt 5 évben. A posta tehát nincs kifosztva és nem szorul semmiféle állami támogatásra - ellenkezőleg: a társaság vezetése a jó gazda gondosságával kezeli a rábízott állami vagyont.

- A Magyar Posta Zrt. hatékonysági mutatói megfelelnek az európai uniós posták hatékonysági átlagának, szolgáltatásainak minősége nemzetközileg elismert - így kerülhetett be a közelmúltban a világ legfejlettebb postáit tömörítő International Postal Corporationbe.

- Az Európai Unióban csak hét postát privatizáltak (jellemzően a legtőkeerősebbeket, s gyakran azok 50 százalék+egy részvénye is állami tulajdonban maradt). Az Európai Unióban tehát - ha Bokros feltevése jogos, hiszen láttuk, nemzetközi összehasonlítás után jelentette ki, amit kijelentett - 20 tagországban fosztják ki és szubvencionálják (egyszerre!) a postákat - így Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban stb.

Javaslom, hogy aki - akár kényszeredetten, akár derűsen mosolyogva - át akarja gondolni a Bokros Lajos által írottakat, tanulmányozza a tényeket is.

A szerző egyetemi tanár, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke