Pedig volt, aki megpróbálta. Igaz, elbukott, holott a kereset, amelynek előkészítésében szerepet vállalt az Alkotmánybíróság volt elnöke, Sólyom László is, helytállónak tűnt. A jelenlegi köztársasági elnök annak idején közreműködött a Székely Gábor kontra ifjabb Hegedűs Lóránt-perben, amit Székely egy, a MIÉP XIV. kerületi lapjában közzétett írás miatt indított. A cikk "a galíciai jöttmentekről" szólt, akiket a szerző szerint ki kell rekeszteni. Székely Gábor álláspontja szerint ezzel ifjabb Hegedűs Lóránt kimerítette a közösség elleni izgatás fogalmát. A bíróság szerint nem.

De ez nem változtat Sólyom László meggyőződésén, hogy az adott alkotmányos keretek között korlátozható a gyűlöletbeszéd, miközben - Székely keresetének előkészítőjeként - ő is fennakadt az igazságszolgáltatáson. Ha az alkotmányos keretek megfelelőek, Sólyom logikája szerint az igazságszolgáltatással van a baj. Vagy a változó világgal. De lehet, hogy az igazságszolgáltatás változása visszaterelheti a világot is a normális mederbe.

Sólyom László államfőként lehetővé tette, hogy a bírósági szervezet megújulhasson akkor, amikor nem jelölte újra a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hanem utat nyitott a változások előtt. Első főbírójelöltje elbukott. Második jelöltje, Havasiné Orbán Mária - első körben - szintén, főként azért, mert az MSZP-frakció tartott attól, hogy "bevásárol" a bírónővel, számára minden apró adalék e gyanút erősítette. A szocialistákon kívül minden párt támogatta Havasinét. Két körben is mellette szavazott a bírósági igazgatás legfőbb szerve, az OIT (állítólag másodjára nagy többséggel), a jelölt elnyerte a nyilvánosság szimpátiáját. Havasiné sokat ígér: az OIT megújítását, az ítélkezési gyakorlat gyorsítását, jogegységi határozatokat, az alkalmatlan bírák kiszűrését.

Orbánné Havasi Máriáról ma dönt az Országgyűlés. Az a hír járja, hogy az MSZP ismét nem ad bizalmat Havasinénak. Előbb ismertetett indokaik mellé egy indulati elem is járul - nem tudják lenyelni Sólyom ingerült reakcióját, amikor első körben, lelkiismereti szavazást elrendelve, elutasították jelöltjét. Ez hiba lenne. A kormány és az MSZP most igazolhatná, hogy komolyan gondolja a gyűlöletbeszéd elleni fellépést, s ez háttérbe szorít személyi idegenkedést, államfőnek szóló fricskát. A "nem" következményeként ugyanis a bíróságnak továbbra sem lenne vezetője, s ők maguk is elveszítenék a reményt, hogy a meglévő törvények szigorával, kellő eréllyel és határozottsággal föl lehet lépni a gyűlöletre uszító szavak ellen. Megváltozott a világ: Magyarország már nem az a hely, ahol nem lehet olyasmit mondani, ami az erőszak bekövetkeztének közvetlen és azonnali veszélyével járna, s ezt a bíróságoknak is föl kell ismerniük. Az új vezetővel sikerülhet. Vezető nélkül több mint kérdéses.