Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a rossz hírek, a családok számláikat, hiteleiket nem tudják időben kifizetni, és szorult helyzetükben végső megoldásként legális vagy illegális uzsorakölcsönt vesznek fel. Mivel az uzsorakölcsön hatalmas kamatát sem tudják fizetni, előbb-utóbb földönfutókká válnak. Fájdalmas hír volt, hogy a téli fűtési költségekre tavaly felvett kölcsönt az idén már a kilakoltatás követte. Szomorú és felháborító, hogy egyre többen élősködnek és gazdagodnak mások nyomorúságán. Drámai tény, hogy Budapesten a múlt év végére közel 400 ezerre emelkedett a díjhátralékosok száma, akik több mint tízmilliárd forinttal tartoznak a közüzemi szolgáltatóknak.

A pénz- és hitelpiaci válság Magyarországon az embereket mindennapi életük számos területén sodorta válságba. Mindezekkel szemben Gyurcsány Ferenc és kisebbségi kormánya tehetetlen. A válság hatásai még csak részben láthatók, de már most is félelmetesek. Ennek a kormánynak mérhetetlenül nagy az adóssága: alapvetően szükséges intézkedések sorát mulasztotta el meghozni. Talán az egyik legsúlyosabb elmaradása abban áll, hogy még a válsághelyzetben sem foglalkozott a fizetésképtelen vagy a fizetésképtelenség szélére sodródott családokkal. Pedig a gazdálkodó szervezeteknek bő évtizede rendelkezésére áll nálunk is csődvédelem. A világ más országaiban intézkedések sorával védik a kormányok polgáraikat ott is, ahol már megvolt az a családvédelmi intézményrendszer, amely Magyarországon sohasem született meg.

Ma kiáltó társadalmi igény van a családi csődeljárásra; az emberek, a családok fizetésképtelensége esetén irányadó törvényi rendelkezésekre. Teljesen új, több pilléren nyugvó intézményrendszer felállítására lesz szükség, mely az együttműködésen, az összefogáson alapul; s melynek három olyan új szereplője van, amely a megváltozott körülményekhez igazodva a válsághelyzetbe jutott családok mellé áll.

Központi szerepbe a bíróság kerül, amely a csődvédelmet kérő kezdeményezésére lefolytatja az eljárást. A bíróság gyorsan, peren kívül intézi az ügyeket, egyszerű, rugalmas, jól áttekinthető, különösebb előképzettség nélkül is érthető eljárásban. A bíróság a család mellé ún. családbiztost rendelne ki, akinek kötelezettsége lenne felmérni a kialakult helyzetet, a család jövedelmét, vagyonát és a mindezeket terhelő fizetési kötelezettségeket, külön figyelemmel a családi életvitel sajátosságaira (beteg gyermek, idős szülő, árvaság stb.). Fontos feladata a család vagyonmérlegének elkészítése. A biztos az egész eljárás alatt szakértőként ott állna a család mellett, részt venne a különféle eljárási cselekmények vitelében. Különös szerepet kap a konszolidációs folyamatban a bíróság által végzésben jóváhagyott intézkedések végrehajtása során. Tárgyal a hitelezőkkel, a közműcégekkel, az iskolákkal, a munkáltatókkal, a hatóságokkal, nyugdíjintézettel stb.

A családbiztos legfőbb ismérve a képzettség, az alkalmasság és az elhivatottság. A családbiztosi szakma bázisát leginkább a mai családsegítők szakképzett munkatársai jelenthetik, akik már gyakorlatot szereztek a bajba jutott családok adósságkezelésében. Új intézményekre is szükség van, hiszen a jelenlegi feltételek között az adósságkezelés lehetőségei kimerülőben vannak. Csak egy radikálisan új és ténylegesen problémamegoldó rendszer felállításának van értelme.

Ilyen új intézmény lenne egy szakosított pénzintézet (Családi Értéktár) is, amely mint "szociális bank" a csődvédelmet kérő embereknek, családoknak a bankja lenne. A törvény számos olyan jogosultsággal ruházná fel, amely az együttműködést vállaló számára a biztonságot is jelentené. A Családi Értéktár elnevezés arra utal, hogy a családok vagyona valóban értékként jelenne meg, visszakapcsolódva ahhoz a célhoz, hogy a bajbajutottak fizetésképtelenségét orvosoljuk. Ma még teljeskörűen nem lehet számba venni, mennyi minden tartozna e pénzintézet hatáskörébe. Mindenesetre megkerülhetetlen szerepe lehet a hatékony lakásgazdálkodásban. A lakás az a vagyontárgy, amely használati, értékmegőrző és forrásképző funkciójában egyaránt jelentős tényező. Elég itt a jelzáloglevélre utalni.

A magyar hitelezési gyakorlat lényegileg tér el az amerikaitól. Nálunk az adósságcsapdához vezető úton a hitelezés a maga biztonsági szempontját többszörösen megtartva olyan alacsony értéken garantálta a likvidációt, hogy az ún. menekülési érték alatti értéken is megtérülést jelent a finanszírozó számára. Így a lakás potom pénzért kelhet el. Ennél is rosszabb a bajba jutott család számára, ha még uzsorakölcsön is sújtja őket. Ekkor a család csak filléreket kap a lakásáért, és végérvényesen fedél nélkül marad.

Erre a helyzetre nyújt megoldást a Családi Értéktár, mely kulcsszerepet vállal a család adósságrendezésében. Ha a család életstratégiája csak alacsonyabb lakásfenntartási költséget bír el, az értéktár valós értéken veszi meg a lakását, és a tényleges teherbíró képesség figyelembevételével biztosít lakhatást a jövőben. A csődvédelem alatt az együttműködést vállaló családok folyószámla-vezetése is ennél a pénzintézetnél történhetne; ide kerülhetnének a bevételek, és a bevételekkel szembeni fizetési igények sorba állítása is itt történne meg. A rendezés módját, a követelések teljesítésének sorrendjét a bírósági végzés tartalmazná. A bíróság a törvény kötelező rendelkezése alapján különítené el a mindennapi élet fenntartásához szükséges költségeket az adósság rendezésétől. Számos pénzügyi eszközre van szükség, mint például az állam általi előlegezésre, az adósság-tulajdon konverzióra, majd záloglevelek, lakások, házak használati jogcímének egyéb vagyoni értékű joggá való átalakítására.

Stratégiai döntéssorozatot igényel a bank vagy a pénzintézet tulajdonosi struktúrájának (ki)alakítása és a működés sajátosságainak beillesztése a magyar pénzügyi rendszerbe. Fontos, hogy a csődvédelmet kérő személyek valamennyi folyamatban lévő ügyét és a csőd alatt induló ügyeket kizárólag annál a bíróságnál lehetne lefolytatni, amelyik a csődeljárásra hatáskörrel és illetékességgel bír. Ez olyan mértékben egyesítené a rendelkezésre álló információkat, amire a jelenlegi végrehajtások és bírósági eljárások során egyáltalán nincs lehetőség. A Kereszténydemokrata Néppárt már eleve számított a közös munkában mindenkire, akik számára fontos a létbiztonság, a családok ügye. A KDNP a parlament tavaszi ülésszakának megnyitásakor napirend előtt mellőzhetetlennek minősítette az alapvető élelmiszerekre kivetett áfa jelentős csökkentését és a családi csődvédelemmel kapcsolatban a szociális funkciójú bank életre hívását. A miniszterelnök és a szakminiszter pozitív válaszait kedvező jelnek tekintjük, és felgyorsítjuk a munkát. Szakértőink és politikusaink nyitottak a párbeszédre, mivel a nehéz helyzetbe került családok ügyének haladéktalan megoldása minden pártpolitikai szempontnál előbbre való.

Rólunk van szó, nem késlekedhetünk!

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, az országgyűlési képviselőcsoport vezetője

Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője

-