Azt állítom, van olyan választási rendszer, amely teljesíti mindhárom párt elvárásait. Lehetnek a Fidesz és az SZDSZ igényei szerint egyéni választókerületek, lehet az MSZP javaslatának megfelelően egyfordulós rendszer, s megvalósulhat az SZDSZ és az MSZP által kívánt arányos mandátumelosztás is.

Az országot - a megyehatárokat fenntartva - fel lehet úgy osztani 94 egyéni választókerületre, hogy a szavazásra jogosultak átlagos létszáma 85 ezer körül legyen.

Megyei listákon összesen 82 lehet az elnyerhető mandátumok száma. Minden megyében együttesen annyi megyei listás és egyéni körzetes mandátum lenne megszerezhető, hogy egy mandátumra kb. 45 ezer szavazópolgár jusson.

Az országos kompenzációs listákról 23 vagy 24 mandátumot lehetne elnyerni. Így lenne összesen 199 vagy 200 parlamenti képviselő.

Képviselőjelölteket az egyéni választókerületekben lehet állítani (mint most a 10 ezer fő feletti településeken az önkormányzati választásokon). A megyei és az országos listaállítás jelenlegi feltételeit - a számok korrekciójával - meg lehet tartani. A szavazás is hasonló az önkormányzatihoz: egyfordulós, egyszavazatú rendszer, egy jelöltre egy szavazatot adhat le a választópolgár.

Egyéni választókerületben az szerez mandátumot, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja. Az induló pártok jelöltjeire leadott szavazatokat megyénként és országosan összesíteni kell. Megyei vagy országos listán az a párt szerezhet mandátumot, amely országosan megkapta az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát.

Az öt százalékot elérő pártok jelöltjeire leadott szavazatokat országosan összesíteni kell. A megszerezhető mandátumszámból (199-ből vagy 200-ból) le kell vonni azon egyéni választókerületekben megszerzett mandátumok számát, amelyeket az öt százalékot el nem ért pártok jelöltjei nyertek el. Az így kapott mandátumszámmal elosztjuk az öt százalékot elért pártok jelöltjeire leadott összes szavazatszámot. A kapott szám az öt százalékot elérő pártok által megszerezhető egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot adja.

Egy adott megye listás mandátumainak elosztásához az öt százalékot országosan elérő pártok jelöltjeire a megyében leadott érvényes szavazatokat pártonként összesíteni kell. A megyében egy párt által megszerezhető összes mandátumszámot (a párt egyéni körzetekben megszerzett mandátumait is figyelembe véve) megkapjuk, ha a párt jelöltjeire a megyében leadott összes érvényes szavazatszámot elosztjuk az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámmal. A maradványszavazatokat az országos listánál kell tekintetbe venni, illetve az így ki nem osztható megyei mandátumok az országos listán megszerezhető mandátumok számát növelik.

Az országos listás mandátumok kiosztásához minden párt esetében összesíteni kell a megyei listák elosztásakor keletkezett maradványszavazatokat. Az így kapott számot el kell osztani az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámmal. Az így kapott szám mutatja meg, mennyi mandátum jár a pártnak az országos listáról. Ha így nem "kelt el" minden mandátum, a pártok a legutolsó osztásnál keletkezett maradékok csökkenő sorrendjében jutnak mandátumhoz. Ha a maradék egyenlő, sorsolással kell dönteni.

Így minden legalább ötszázalékos támogatottságú párt pontosan a jelöltjeire összesen leadott szavazatszám alapján jut mandátumhoz. Minden megszerzett mandátumhoz azonos számú szavazat szükséges, az országban egyenértékű minden szavazat.

Tatai-Tóth András, országgyűlési képviselő (MSZP)