Tegyék meg tétjeiket!
A Fidesz arra számít, hogy az EP-választásoknak hasonló hatásuk lesz, mint öt évvel ezelőtt, vagy mint a 2008. március 9-i népszavazásnak. (Az előbbibe a kormány, az utóbbiba a koalíció bukott bele.) De ehhez az kell, hogy a részvétel és a Fidesz győzelmének aránya kellően magas legyen. Az előbbi az európai trendeket figyelembe véve kétséges, s csak magasra helyezett téttel érhető el, erős belpolitikai üzenetekkel vagy egy visszafogott EU-szkepticizmussal. A jelentős arányú győzelemre viszont van esély, hisz a legnagyobb ellenzéki párt rendkívül fegyelmezett szavazótáborral rendelkezik, s kevésbé intenzív kampánnyal is képes őket mozgósítani.
Ám az MSZP még az EP-választások előtt megtartja tisztújító kongresszusát, ahol a küldöttek körében népszerű Gyurcsány Ferencet vélhetően ismét pártelnökké választják. Vagyis egy megerősödött legitimációjú kormányfővel szemben kellene a Fidesznek olyan elsöprő eredményt felmutatnia, melynek hatására a szocialisták megváltoztatnák a nem sokkal korábban hozott döntésüket. Bár Orbán Viktor a szavak szintjén erre készül, mégis az a valószínűbb, hogy az EP-kampány inkább csak a tíz hónapon belül esedékes országgyűlési választási kampány előfutárának tekinthető. Azzal az üzenettel, hogy az EP-választásba belebukhat a kormány, csak saját szavazóit akarja mozgósítani a Fidesz.
Az MSZP nem eshet ugyanabba a hibába, mint amit a tavalyi népszavazás vagy a ferencvárosi időközi választás kapcsán elkövetett. A szocialisták mindkétszer arra számítottak, hogy elég alacsony lesz a részvétel az érvénytelenséghez. Az EP-választásokon ezzel nem számolhatnak, vagyis a "hideg kampány" az MSZP részéről felérne a politikai öngyilkossággal. A szocialistáknak ki kell használniuk, hogy a választás a kisebb és fegyelmezettebb szavazótáborral rendelkező pártnak kedvez, vagyis mindent el kell követniük választóik mozgósításáért. Annál is inkább, mert amíg 2004-ben a Medián közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy a baloldali, s főként az SZDSZ-es szavazóknak volt fontosabb az EP-választás, mostanra a trend megfordult. (2004 márciusában a Fidesz szavazói egy magyar parlamenti választáson nagyobb arányban vettek volna részt, ám az EP-választáson már a baloldal részéről volt nagyobb a szavazási hajlandóság.) A kialakult eredményt a helyén kell kezelni. Románia és Bulgária csatlakozása miatt Magyarország 24 helyett eleve csak 22 képviselőt küldhet az EP-be, s emiatt a pártok közötti különbségek is felnagyítódnak. (Ha 2004-ben is csak 22 képviselőt küldhettünk volna, az ellenzék akkor is 13 mandátumot kapott volna, a kormányoldal azonban csak 9-et!) Épp emiatt elképzelhető, hogy a szocialisták csak 4-5 mandátumot szerezhetnek, főként ha ragaszkodnak a "hideg kampány" stratégiájához. Ellenük szól még az is, hogy az EP-választásokon a kormánypártok általában rosszabbul szerepelnek.
Az alacsony részvételi arány a fegyelmezett szavazókkal rendelkező kispártoknak kedvez. Ezt a ferencvárosi időközi választás kapcsán is megfigyelhettük, hiszen ott a Jobbik számszerűen nem ért el kimagasló eredményt, ám az alacsony részvételi aránynak köszönhetően ez arányaiban mégis elég volt a harmadik helyhez. Márpedig az EP-választásokon hagyományosan alacsony s csökkenő tendenciát mutat a részvételi arány. Egy tavaly novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy részt venne egy EP-választáson. Ez már kellően alacsony részvétel ahhoz, hogy a kispártok, akár még a Jobbik is, mandátumot szerezhessenek. Ez azért veszélyes, mert kézzelfogható megerősítés lenne arra, hogy megéri a Jobbikot választani, a rájuk adott szavazat nem vész el. Ez jelentősen növelné a párt esélyeit 2010-ben a parlamentbe jutásra. Ez a Fidesznek nem lenne jó, hiszen a Jobbik tőle vesz el szavazatokat, s még olyan koalíciós kényszerbe is kerülhet, melyben az egyetlen szóba jöhető partner a Jobbik lenne.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy olyan eredménynek, ami a miniszterelnök lemondásához vezetne, intenzív szocialista kampány esetén kevés esélye van. Ráadásul, ha az MDF és az SZDSZ nem tud mandátumot szerezni, akkor a két kispárt ismét saját belső ügyeivel s megosztottságával lesz elfoglalva, nem pedig a mihamarabbi kormányváltással. Ez amúgy sem érdekük, hiszen az MDF nyilván nem támogatna egy szocialista miniszterelnököt, míg az SZDSZ-nek csak Gyurcsánynál baloldalibb jelöltet tudnának ajánlani, így könnyen előfordulhat, hogy negyven nap után sem tudna az Országgyűlés új kormányfőt választani, aminek előre hozott választás lenne a következménye. Ezt pedig mind az MDF, mind az SZDSZ el akarja kerülni. Vagyis arra számíthatunk, hogy az EP-választás után "minden marad a régiben". Annak eredménye csak egy szempontból fontos: a Fidesz újabb csapást mérhet Gyurcsány Ferencre, s már jó előre elkezdheti a 2010-es kampányát.
A szerző elemző, Progresszív Intézet
