E létesítmény nélkül ugyanis megpecsételődni látszik az ország legfiatalabb hídjának jelene és jövője, aminek következtében ez az építészeti remekmű hamarosan nem lehet egyéb, mint a magyar közigazgatás súlyosan beteg állatorvosi lovának állított monumentális emlékmű.

Egy ilyen emlékmű pedig önmagában is világraszóló skandalum, nem beszélve az ennek nyomán keletkező, az M0-s megvalósítása érdekében felvett sok tízmilliárd euró uniós támogatás visszafizetési kötelezettségéről. E nem várt esemény bekövetkezése pedig súlyos költségvetési kérdés, ami természeténél fogva mind a jelenlegi, mind a következő kormányok jövőjére is romboló hatással bír.

Véleményünk szerint e fenyegető jövőkép kizárólag abból az elnök-vezérigazgató úr és a kormány nevében eljáró Csepi Lajos államtitkár úr tévedéséből ered, hogy a hídverés folyamatára a két település önkormányzatának bármilyen jogszerű befolyása lehet. Ugyanis a két önkormányzat már 2004. szeptember
15-én a Megyeri híd építési engedélyének jogerőre emelkedése pillanatában hídverésre lett kötelezve. A településeknek majd húsz évük volt véleményük, álláspontjuk kifejtésére, érdekeik érvényesítésére, amit a Megyeri híd tervezés előkészítésének folyamatában megtehettek és meg is tettek.

A Megyeri híd építési engedélye szakmai, környezetvédelmi, műszaki szakértők és az érdekelt településen élők társadalmi vitájának során ment keresztül, komoly viták után, alkukat követő kompromisszumok árán, konszenzuson alapulva kapta meg mai végleges tartalmát és formáját. Ettől a pillanattól fogva azonban a települési önkormányzatoknak már semmilyen ráhatásuk sem lehet a beruházás nyomvonalának, a hídlábak helyének utólagos megállapítására, illetve vitatására, az ettől a pillanattól fogva kizárólag a beruházó, a magyar állam és a nevében eljáró NIF Zrt. felelőssége és lehetősége. Azonban a NIF. Zrt. a mai napig nem gondoskodott a szigetmonostori "autós kishíd" nyomvonalának biztosításáról, annak ellenére sem, hogy a feladat brutálisan egyszerű. A Megyeri híd és annak kapcsolódó beruházásai mind szerves és elválaszthatatlan részei az M0-s nevű gyorsforgalmi útnak, és ezért ezeknek a gyorsforgalmi utakról szóló törvény alapján kell megvalósulniuk. Persze ismerjük azokat a mutatós, bár minden valóságalapot nélkülöző téves érveket, miszerint e szigetmonostori kishíd, fizikai távolsága okán nem része az M0-s gyorsforgalmi útnak, a Megyeri hídnak. Ezen állítás valótlanságának azonban ellentmond a Megyeri híd jogerős építési engedélye, és az ezt több ízben is támadó beadványokra született bírósági ítéletek, valamint a Megyeri hídra végül is kiadott ideiglenes használatbavételi engedély, melyek egyértelműen kimondják a "kishídnak" a Megyeri híddal egyidejű megépítési kötelezettségét.

Emiatt állt elő az a helyzet, hogy a szigetmonostori közúti "autós kishíd" megépítése nélkül a Megyeri híd törvényes úton sosem kaphat jogerős használatba- vételi engedélyt. Ebből eredően tehát az állam előtt a Megyeri híd kérdésében nincs más út, mint a szerződések, a törvények, betartása. Az állam tehát nem kerülheti el a szigetmonostori közúti híd megépítésének kötelezettségét. Minden más eljárás végső soron a Megyeri híd használaton kívül helyezését eredményezi.

Ikladi István

Szigetmonostor