A 'cigánybűnözésről'
Ha már itt tartunk: a "klasszikus", nagyjából a XIX. század második felében kialakult magyar tolvajnyelv jiddis szavai is azt igazolják, hogy ezidőtt a pesti zsebtolvajok és kasszafúrók java zsidó volt, többnyire az oroszországi pogromok elől hozzánk menekülő galíciai zsidó. A többségükben persze zsebet sem metsző, kasszát sem fúró galíciai jövevények kirekesztésének gondolata nem ifj. Hegedűs Lóránt református esperesnek és zsidófaló elődeinek jutott eszébe először, hanem a törzsökös magyar, például nagyváradi zsidóknak: "Rekesszétek ki őket!"
Amikor legutóbb a menedéket nyert zámolyi romák között jártam Strasbourgban, ott egy helyi buszsofőr nyakát elvágó muzulmán gyilkosok borzolták a városban élők idegeit. Nem sokkal később lángra kapott Párizs külvárosa, a Cinquieme Zone is a magukra hagyott munkanélküli muzulmán fiatalok randalírozása nyomán.
Akár jobbról nézzük, akár balról, a bűnözők között valamelyik nép mindig "túlreprezentált". Akár az egyes bűncselekményfajtákra lebontva is. Mi, magyarok ma már nem a honfoglalás utáni kalandozások rablógyilkosságairól vagyunk híresek, hanem a korrupcióról: például az illegális pártfinanszírozásról. Ez sem nagy öröm: Princz Gábor elhanyagkezelt 27 milliárdját pénztárcánként és mobiltelefononként egész életében sem tudná öszszerabolni a 11 miskolci rablónövendék.
Kriminológiai alaptétel, hogy a tömeges bűnözővé válás okai a szegénység, a szegregáció, a xenofóbia, a szolidaritási deficit, a presztízshiány - azaz olyan társadalmi és szociálpszichológiai tényezők, amelyekért mindannyian felelősök vagyunk. Igen, ahogyan Illyés írja a Puszták népében: a szegény és lenézett pusztaiak "lopnak, mint a pinty". Ha cigányok a szegények vagy lenézettek - ezt már én teszem hozzá -, akkor ők lopnak, ha mások, akkor mások. És persze az is igaz, hogy a bűnöző szubkultúra - ha nem változnak a feltételek - hagyományozódik is.
Van azonban egy külön is megemlítendő kriminalizáló tényező, amely minden eddiginél súlyosabb internetnikai konfliktusokat hoz létre: a nácizmus. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és az általa szított - közvetlen és nyilvánvaló veszélyt okozó - rasszista, cigányellenes uszítás. A "cigánybűnözés" szó használatának nem az oka, hanem a célja és a következménye a félelem, a cigányellenes hisztéria fellángolása, és az erőszak, amely újabb erőszakot szül.
A Jobbik és tartozékai - gárdisták és publicisták - ugyanis hazudnak. Azt hazudják, hogy Magyarországon félelemben kell élni, mert a kis falvakban hatalmas és növekvő bűnözés dúlja fel a köznyugalmat - a cigányok, akik "bűnözők".
A valóság ezzel szemben az, amit az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, Virág György mond a bűnözés alakulásáról: "ha saját, tíz évvel ezelőtti adatainkat nézzük, akkor jobb a helyzet. Egy néhány éve készült összehasonlító kutatás szerint Európában is az alacsony bűnözési szintű országok közé tartozunk.". És a bűnözés nem is a kis falvakra, hanem a fővárosra koncentrálódik - teszi hozzá a Népszabadság 2008. november 24-i számában.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom igyekszik kriminalizálni és egymásnak uszítani a szegényzónák, a dzsumbujok, a lerobbant bányász- és munkáskolóniák, a cigánytelepek népét és a szomszédos utcák kicsit jobb módban élő lakóit. A Jobbik hozta és hozza létre a nyilaskeresztes attribútumokat használó, esetenként éleslövészeten gyakorlatozó párthadsereget, rettegést szítva mind a romatelepek lakói, mind a nem cigány népesség körében.
A Jobbik felforgató tevékenységét egykedvűen bámulja az ügyészség. Pedig törvény is, nemzetközi szerződés is tiltja nemzetiszocialista párt működését Magyarországon, és az alkotmány is garantálja a kisebbségek védelmét.
Mi volna a teendő ezekben a válságos időkben - a náci párt betiltásán kívül? Sok szakember, legutóbb a köztelevízióban Kállai Ernő kisebbségi ombudsman azt mondta: csakis az oktatás, az alacsony státuszú családokból származó gyerekeket integráló közoktatás mentheti meg a jövő roma generációját. Ez azonban féligazság. Ahhoz, hogy az oktatási integráció valamilyen eredményre vezessen, legalább minimálisan konszolidált életkörülményeket kell teremteni a szegregátumokban, a szegény negyedekben és a kistérségekben.
Munkahelyeket kell létrehozni az évtizedek óta segélyezett kistérségekben (járásokban). Eddig sem lehetett arra számítani, hogy a külföldi tőke majd foglalkoztatni fogja az iskolázatlan munkaerőt Abaúj-Hegyközben vagy az Ormánságban. Szigorúan ellenőrzött állami finanszírozású civil szervezetekre (korporációkra) és szociális szövetkezetekre kell bízni a munkahelyteremtést (erre jó mintát ad a Korlát községi Phralipe-szervezet erdőtelepítési és fafeldolgozási projektje Abaúj-Hegyközben).
A Pécsett sikeresen működő Gandhihoz hasonló középiskolákat - gimnáziumokat és szakközépiskolákat - kell létrehozni az ország keleti és észak-keleti nagyvárosaiban, például Miskolcon és Debrecenben. Sok roma közösségben nem tapasztalták még meg a tanulás hasznát: sikeres mintákra, sikeres roma szakemberekre, értelmiségiekre, magasan kvalifikált szakmunkásokra van szükség.
Fel kell számolni a feketefoglalkoztatást és az uzsorakölcsönöket az alacsony státuszú lakosságot koncentráló szegregátumokban és gettófalvakban. Ehhez az APEH és a rendőrség megerősítésére és a szegényeket megsarcoló feketefoglalkoztatók és "kamatos emberek" szigorú megbüntetésére van szükség - a munkahelyteremtésen és a szociális gondoskodáson kívül.
Állampolgári joggá kell tenni a lakhatást - legalább a gyermekes családok számára. Ehhez olcsó fenntartású szociális bérlakásokat kell biztosítani - lehetőleg a munkahelyek közelében. A miskolci Lyukóvölgy csak a bűnözés bővített újratermelésére jó - mint minden szegregáció.
Meg kell erősíteni a törvényesen működő rendőrséget: a gyanúja se merülhessen fel annak, hogy parancsnoki állományban lévő rendőrtisztek - vagy akár városi járőrök, falusi rendőrőrsök tiszthelyettesei, körzeti megbízottak - különbséget tesznek roma és nem roma bűnözők között.
A pénzügyi világválság idején persze ez a minimálprogram is nehezen teljesíthető, hiszen azt csak a politikailag aktív középrétegek fogyasztásának korlátozásával és - ahogyan Bokros Lajos javasolja - a közteherviselés kiterjesztésével lehetne finanszírozni, mivel a vállalatok terheit éppen hogy csökkenteni kell. A legnagyobb eséllyel egy széles politikai bázisú szakértői kormány tudná felvenni a harcot a gazdasági és morális összeomlással szemben. Az SZDSZ már javasolt ilyesmit. A tehetetlenkedő Gyurcsánynak, aki még a miskolci rendőrkapitány ügyében sem volt képes maga mellé állítani a széteső Szocialista Pártot, mennie kellene - de nem kellene jönnie a populista, a jobb módúakat a szegények kárára támogató Orbánnak. Ámbár a mostani impotenciánál talán már a biztos rossz sem lenne rosszabb.
A szerző újságíró
