A turista viszont, aki direkt a kulturális fővárost kereste fel, megütődve tapasztalta: helyes ez a kisváros, kár, hogy nincs benne semmi különös.

Pécs akkor lehetett volna Linz, ha megvalósulnak azok a tervek, amelyekkel az első tervezőcsapat elnyerte a rendezés jogát. Linz ugyanis - ahogy korábban Graz is - kulturális alapú városfejlesztési koncepciót dolgozott ki: új intézményekkel, közterületi rekonstrukcióval és egy olyan alapgondolattal, amely az egész közösség szellemi-erkölcsi épülését szolgálhatja. Innen nézve világos, hogy Pécs sohasem lehet Linz: egyszerűen azért, mert a koherens "üzenetet" az első perctől kezdve elkezdték fellazítani a hétköznapok. Gyorsan elfelejtődött, hogy a megálmodott intézmények nem pusztán azért szerepeltek a tervekben, hogy nagyobbak és csillogóbbak legyenek, mint a meglévők: sokkal inkább tartalmukkal kellett volna a Balkán és a Nyugat közötti kapoccsá avatniuk Pécset.

Személyes tragédiák és érthetetlen módon pozícióba kerülő alkalmatlanok sorozatos rossz döntései vezettek oda, hogy Pécsnek már Liverpoollá válni sincs esélye. Nincs annyi idő, hogy az utolsó pillanatban megérkezzék a helyzetet megmentő zseniális szervező, hogy gatyába rázódjanak a nagyberuházások, hogy formát öltsön egy olyan ütős kulturális programfolyam, amely minőségileg több, mint a megszokott, tárlatokból, fesztiválokból, koncertekből összeálló langyos lábvíz. Marad tehát Stavanger. A jó szándékú és kedélyes alibizgetés - a koncertek, amelyek épp csak egy kicsit izgalmasabbak, mint amilyeneket amúgy is megrendeztek volna, a megcsontosodott események, ezúttal csillámporral meghintve. Van ezen mit csodálkozni? Magyarország már csak egy olyan hely, ahol általában elég a stavangeri kultúrélet. Még híre sem volt a válságnak, amikor az invenció hiánya és a költségvetési maradékelv szabott határt az álmoknak.

Ami a pécsi előkészületeket illeti, a héten két konkrétum látott napvilágot arról, ami Európa jövendő kulturális fővárosában készül. Egyrészt, hogy befejeződött a rendőrök idegen nyelvi felkészítése. A másik, hogy Matyi Dezső üzletember, aki megvásárolta a világ egyik leghíresebb Zsolnay-gyűjteményét, jövőre kiállításon mutatja be a városban. Van abban valami megnyugtató, hogy erről legalább biztosan tudhatjuk, meg fog valósulni.