Ezért oly meggyőző, ezért olyan kézenfekvő, hogy az amerikai kongresszus az Obama által indítványozott 8oo milliós gazdaságösztönző programot feltételhez kötné. Olyanhoz tudniillik, hogy mindazoknak az anyagoknak, gépeknek és eszközöknek, amelyeket e pénz kedvezményezettjei fölvesznek, a "Made in USA" jelzést kell magukon viselniük. Magyarán: a pénz "odahaza" marad.

Hasonlóképp meggyőző Sarkozy francia elnök, amikor úgy gondolja, hogy ha már egyszer a francia autógyártók hatmilliárd euró fölötti (kölcsön)támogatásban részesülnek, akkor szépen vigyék haza azokat a gyáraikat, amelyek "külföldről" termelnek francia piacra, továbbá kizárólag francia gyártmányú alkatrészeket szerezzenek be. Ez tetszik a francia közönségnek; Sarkozy gazdasági minisztere is azon a nézeten van, hogy ilyen nehéz időkben egy kis gazdasági nacionalizmus nem árt.

És alantról a fölháborodás - igaz, nem amerikaiaktól, és nem franciáktól. Szimpla ügyek ezek: mit gondoljak én, szegény nem amerikai, hanem mondjuk hitelre éhes európai, amikor tudom, hogy 1.: amiként az Egyesült Államok eddig felhalmozott irdatlan hiányait is én fedeztem a megtakarításaimmal, most ugyanebből a forrásból fedezik az ösztönző programot; hogy 2.: az a 8oo milliárd dollár akkora nagyságrend, hogy énelőlem minden hitellehetőséget elszív, mert én "kockázatos" hitelfelvevő vagyok; hogy 3.: mindennek tetejébe még nem is hívnak meg amerikai tenderekre? Továbbá hová teszem azt az árut, amit eddig vittem Amerikába? És mit csinálok majd azokkal a kelet- és közép-európai cégekkel, közöttük a magyarokkal, amelyek a beszállítóim, s amelyeknek ezután nem tudok munkát adni?

Ám jó, ez Amerika és Európa háborúja lesz. De Sarkozy az Európai Unión belül hirdet háborút. "Hazavinné" autógyártóit Csehországból és Szlovákiából, arcul köpve az áruk, a tőkék, a szolgáltatások szabad áramlásának elveit, az unió létének pilléreit. Sarkozy ugyan vagy naiv vagy tudatlan, mert az autóalkatrész-biznisz annyira globális, hogy képtelenség az öt kontinenst átfogó beszállítói láncot elvágni - de nem ez a lényeg. A lényeg a protekcionizmus kísértete, amely nemhogy Európát, hanem az egész világot bejárja. Sajnálatos módon nem csak az amerikaiaknak és a franciáknak, számos uniós és nem uniós országnak van ötlete, miként lehetne a munkahelyeket, a tőkét otthon tartani, "idegen" munkavállalókat (Anglia) kirekeszteni, bankoknak juttatott tőkeinjekciókat "csak az államterületen" beruházni.

Mindenesetre Fico miniszterelnök megüzente már Párizsba, vihetik a PSA Peugeot-Citroent Szlovákiából, de akkor ő viszonzásképpen kitessékeli a Gaz de France-ot. Hadüzenetekkel vagyunk teli, megkockáztatható: nemcsak a szabadkereskedelem, de az Európai Unió létének értelme is kockán forog. Ám azoknak, akik titkon üdvözlik ezt, mert utálják az egész globális világot, van egy jó hírem. Ha igaz, hogy idén a hatoda érkezik annak a külföldi működő tőkének térségünkbe, mint 2oo7-ben, akkor a globalizmus máris elkönyvelhet egy hatalmas, bár remélem, nem történelmi vereséget.