A szerző szakközgazdász

A dízelüzemanyag elégésekor keletkező elemi szén a szervezetben szívritmuszavarokat, szív- és véredényrendszeri megbetegedéseket okozhat, valamint működési zavarokat a tüdőben, krónikus légúti gyulladást, asztmás és allergikus reakciókat, a kipufogógázban lévő aromás vegyületek pedig maguk is rákkeltőek. A kezelés lehet megelőző jellegű, például környezetkímélő motorüzemanyagok alkalmazásával, és lehet "csővégi", mely a káros égéstermék keletkezését ugyan nem küszöböli ki, de legalább a keletkező káros részecskék túlnyomó részét kiszűri. Jelenleg aktív és passzív részecskeszűrőkkel a dízelmotorok kibocsátásának több mint 85 százalékos megtisztítása érhető el. A gazdasági mérleg veszteség oldalán szerepel mindenekelőtt az emberek egészségkárosodása: az ezzel összefüggő egészségügyi ellátás költsége, a táppénz, az idő előtti elhalálozás, de számolni kell a növényvilág pusztulásával is.

A károk pénzügyi ellensúlyozására, illetve csökkentésére kivált az alábbi két intézkedés lenne alkalmas:

Egyrészt emelni lehetne a fokozottan ártalmas dízelüzemanyag jövedéki adóját. Mégpedig oly mértékben, hogy a gázolaj adótartalma számottevően meghaladja a benzinét. Hivatalos adatok szerint 2007-ben Magyarországon 1574 milliárd liter dízelüzemanyagot értékesítettek, 2009-ben egy forint adóemelés és a rárakódó forgalmi adó mintegy 2 milliárdos bevételt hozna a költségvetésnek. Tízforintos áremelésből már annyi bevétel adódna, hogy legalább 1 százalékkal csökkenteni lehetne e forrásra támaszkodva a munkáltatókat terhelő tb-járulékot. A járulék mértéke jelenleg 29 százalék, a 2009-ben ebből a forrásból várható éves bevétel 1 százaléka kb. 15 milliárd forint. Az állami kiadásokat csökkenti a közalkalmazottak utáni járulékfizetés mérséklődése és a fentebb sorolt veszteségek zsugorodása is. A nyereségből persze valamennyit elvisz az emelkedő üzemanyagár az állami szerveknél és a közszolgáltatásoknál. Ez az intézkedés akár év közben is bevezethető (az Egyesült Királyságban 2001-ben bevezetett éghajlat-változási adó például április 1-jével lépett hatályba, a járulékcsökkentés pedig 12 százalékos szint mellett 0,8 százalékos volt).

Másrészt a dízelhajtású gépjárműveket filterekkel kellene felszerelni. Megfelelő türelmi idő után a motorteljesítménnyel arányos "légszennyezési díjat" lehetne kivetni valamennyi dízelhajtású gépjárműre, beleértve az építő- és a mezőgazdasági gépeket is. A szálló por ugyanis nemcsak szmogként, hanem kisebb koncentrációban is károsítja az emberek egészségét. A szűrők felszerelését a többletadó mellett pozitív ajánlatokkal, például a súlyadó mérséklésével vagy más kedvezmények biztosításával is ösztönözni lehetne. A türelmi időszak hossza attól függhet, hogy mennyi idő alatt lehet biztosítani az intézkedés technikai feltételeit. Mindenekelőtt a szűrőket, kellő mennyiségben, választékban és minőségben valamennyi járműtípus számára, de meg kell szervezni az átalakításokat végző és hitelesítő/ellenőrző szolgálatokat is. A recesszió közepette különösen előnyös megoldás lenne a szűrők hazai gyártásának mielőbbi beindítása, ami igencsak vonzó terület - garantált piac - lenne a befektetők számára. Másfél-két éven belül ez is - a tb-járulékok további csökkentésére lehetőséget adó - bevételi többletet hozna a költségvetés számára. Még akkor is, ha az állam az önkormányzatokkal karöltve maga járna élen jó példával, és (a levegőt továbbra is szennyezőktől beszedett levegőszennyezési díjból) forrást biztosítana a teljes közcélú járműpark szűrőkkel való ellátására.

Véleményem szerint a javasolt szabályozás fontos közérdeket szolgál, méltányos ("a szennyező fizet"), kisebb ráfordítással ellenőrizhető, és kellő alkalmazkodási lehetőséget is biztosítana az érintettek számára. Az adóelkerülésre a külföldi járművek számára sem lenne lehetőség, hiszen a tankolásnál fizetni kell. Más, erre alkalmas területeken (természetvédelem, hulladékgazdálkodás, más levegőszennyező források stb.) hasonló módon bevezetett környezetterhelési díjak segítségével fenntarthatóbbá és versenyképesebbé válhatna az egész adó- és járulékrendszer. E reformértékű intézkedésekre a költségvetés terheinek növelése és a globális adóterhelés emelkedése nélkül kerülhetne sor. Ami pedig az intézkedés inflációs hatását illeti - az elkövetkező időszakban a kereslethiány miatt biztosan nem az inflációval lesz gondunk. A vállalkozásokat érő hatás összességében csak a kifejezetten szállításigényes területeken lenne negatív, hiszen a kisebb járulékfizetés az összes legálisan foglalkoztatott munkavállaló után, havonta realizálható előny.

A kormányfő terminológiája szerint ez is egy "édes-keserű pirula" lenne, de nem a költségvetési hiány csökkentésére való (mint amire az energiaadót és a környezetterhelési díjat használták), hanem egy közérdekű probléma távlatos megoldásának megalapozására.