Berlini tudósítójuk az Ostorozott aranyborjú című (december 27.) írásában az alábbiakat tudatja: "A katolikus püspök idei karácsonyi prédikációjában is alaposan lehúzta a vizes lepedőt a ... gazdasági rendszerről".

E szólásmondásban a húzni, a vizes és a lepedő is rendben van. Amivel gond van az az igekötő. Ugyanis nem honnan (woher), hanem hová (wohin), azaz nem le (ab), hanem rá (darauf). Tehát a vizes lepedőt ráhúzzuk, de nem valamire, hanem (mindig) valakire. A leglényegesebb azonban a jelentés, ami egyben azt is mutatja, hogy nem egyszerű elírásról, tévesztésről, hanem sajnos kifejezetten szemantikai zavarról van szó. Akire ráhúzzák (ráhúzzuk) a vizes lepedőt, az ennek következtében megnézheti magát, mert ez a kifejezés egy, az érintett számára okozott, valamilyen rossz következményt jelent (lásd még pl.: ellátják a baját), de messze nem a cikkben szándékoltat.

Így meg csak terjed a "nyelvi zavar". Az olvasók többsége ugyanis azt hiszi, hogy így, illetve ez a helyes. Tessék megnézni, helyesebben meghallgatni mai huszonéveseket, vagy némely kereskedelmi rádió adását. Helytelen kifejezések tömkelegét lehet hallani, sokszor sajnos egészen rövid időn belül.

Demény Nagy József

Budapest