Hideg napok

Szokatlan hideggel köszönt ránk 2009. Erre még ráfejelt az orosz-ukrán gázvita, ami számos országban olyan helyzetet teremtett, amit még ellenségének sem kíván az ember.

A helyzet napról napra változott, változik, pillanatnyilag ott tartunk, hogy az oroszok EU-megfigyelők jelenlétében megnyitják az Ukrajna irányába lezárt tranzitcsapokat, és feltehetően két nap múlva helyreáll a rend.

Sok mindent megtudhattunk a gázellátás bonyolultságáról, a korlátozás öt fokozatáról, a tartályok ürítésének technikai problémáiról. Bizton állíthatom, a kormány, a korrekt médiák végig objektív módon tájékoztatnak az eseményekről, ha valakiben bizonytalanság merül fel, az csupán a nem kellő tájékozódásnak tudható be. Vagy pedig (és talán inkább ez történik) a rosszindulatnak.

A megyei önkormányzatok (Heves kivételével) a felügyeletük alá tartozó középiskolákban - a félévzárást közvetlenül megelőzően - háromnapos tanítási szünetet rendeltek el. Utána visszakoztak, és az iskolaigazgatókra bízták a döntést. Elképzelhető, hogy az iskolaigazgatók munkáltatójuk bölcs javaslatát mennyire merik bírálni.

Több megyei önkormányzati vezető nyilatkozatát hallgattam végig elképedve. Azzal indokolták "takarékossági" javaslatukat, hogy a kormány napról napra mást hazudik. Miközben a körülmények napról napra változtak. Arról már nem is beszélek, hogy ez a "megtakarítás" a háztartásokban esetleg dupla felhasználást eredményez. A pedagógusok és a gyerekek félév előtti problémáiról nem szólva.

Ilyenkor eszembe jut Moldova Györgynek egy szatírája, amelyben elmondta, hogy amikor "ellenállókat" kerestek 1945 után, egy karmester jelentkezett olyan indokkal, hogy ő a frontra induló katonák búcsúztatásán lassabban vezényelte a Himnuszt.

Tősér István

Miskolc