A kis magyar szájbertér fórumai megteltek ilyesféle párbeszédekkel: "- lehet, cickányok voltak... nem kapták meg az újévi segélyt... - Ja, és eljött az orosz tél is rendesen. Beszopatnak most a zsidók rendesen! Mert véletlenül se higgye senki, hogy ehhez a gázelzáráshoz nincs közük!... - Még ha MSZPs is volt (ti. az áldozat - R. S.) ez egy brutális gyilkosság. Csúnyán nézett egy cigánypurdéra? Vagy fekete ruha volt rajta? Az elkövető nem barnabőrű meg hátrányos helyzetű hanem CIGÁNY... - Az ötmila (ti. a nyomravezetőnek felajánlott díj - R. S.) megmarad, elkövető nem lesz! Cigányt nem szabad efféle dolgokért piszkálgatni! Na persze, ha az áldozatok zsidók voltak, az más, holnapra meglesz a tettes..." (Hunhir.hu, online közéleti napilap)

És másnapra meglett a tettes. Zsidó se kellett hozzá. Ha a véletlenek nem játszanak össze olyan szerencsésen, hogy az a tettes meglegyen, már Csepelen masírozna a gárda. Hangosan romázna a szónok, kórusban zsidózna hozzá a közönség. Legfeljebb kívülről jönne az a szónok, nem talált volna (remélhetőleg) helyben olyan véresszájú rasszista polgármestert, mint Kiskunlacházán, ahol a Hír TV úgyszintén megtalálta a roma gyilkosokat, mielőtt a rendőrség megállapította volna, hogy semmi közük a megerőszakolt kislány halálához.

Az évi pár száz magyarországi gyilkosság pár száz elkövetője között föltétlenül akad roma, gádzsó, zsidó és goj egyaránt, tehát mindenki olyan gyilkost talál magának, amilyet akar. Ha most nem jött be, majd bejön legközelebb. Ha itt nem, akkor ott. Minden gyilkos alkalmas rá, hogy szép nagy csoportok gyilkos természetét igazolja. Ez nem tények, hanem szemlélet kérdése. Ha az elkövetők bűneit kivetítjük a fajtájukra, mindenki elkövető lesz. Mi is természetesen. Csupán a történelmi helyzet sajátosságaitól függ, mekkora esélyük van rá az ártatlanok különböző csoportjainak, hogy egy gyilkos fajta egyedeiként kezeljék őket.

Kedves gádzsó olvasóinkat ez a veszély itt és most kevéssé fenyegeti. Nézzenek magukba: ha cigány lett volna a tettes, úgy érezték volna-e, hogy ez a tény joggal befolyásolhatja "a" cigányok megítélését? S most, hogy tudják, gádzsó a tettes, úgy érzik-e, ez a tény joggal befolyásolhatja "a" gádzsók megítélését? Önmagukét, szüleikét és gyermekeikét? A kedves gádzsó olvasó bizonyára ugyanazt válaszolja mindkét kérdésre, hiszen becsületes ember, nem mér kettős mércével. Vagy mindannyian gyilkosok vagyunk, akik nem vagyunk gyilkosok, vagy egyikünk sem az.

Szombati lapszámunk nyomtatott változatában Kiskunhalas polgármesterét illettem a kiskunlacházi polgármester által "kiérdemelt" jelzőkkel. Nagyon röstellem a dolgot. Elnézést kérek Kiskunhalas polgármesterétől és az olvasóktól! Révész Sándor