Faludi Sándor írt egy cikket a Önsorsrontó akadékoskodás címmel, s a cikk közepén azt írja: "Tudniillik könynyű belátni: a haszonbérleti díj sem az időjárásnak, sem az öldöklő piaci versenynek nincs kitéve." Faludi úr mindkettőt rosszul tudja! A Ptk. (polgári törvénykönyv) 455. §. (2) bekezdése szerint a haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés 2/3-a sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetve haszonbér-elengedést igényelhet. Az igényt köteles kellő időben előterjeszteni. Az elmúlt évek produkáltak aszályt, másutt árvizeket stb., ahol a fenti lehetőséget a haszonbérlők egyértelműen érvényesítették, a haszonbérbeadók pedig megértették, tudomásul vették. Az öldöklő kifejezés talán erős a versenyre, de annak a tsz-nek a szomszédja, aki észrevette, hogy a másiknál pl. likviditási gondok vannak, azonnal ráígért a haszonbérleti díjra, s elvitt egy-kétszáz hektár földet a bérelt területekből.

Dr. Sólyom Sándor

Bátaszék

A Legfelsőbb Bíróság elnökévé meg nem választott Havasiné Orbán Mária nyilatkozatában ("A bíró mindenkinek nemet mond") feltűnt egy szokatlan mondat: "van egy talán furcsának tűnő tulajdonságom: a kíváncsiság. Szerintem ez a bírói lét lényege. Kell, hogy érdekeljen a konfliktus tárgya, a mögötte rejlő emberek és motivációk". Jómagam és társaim a bírói kíváncsiság erényével nem rendelkező négy bíró két ítéletének lettünk anyagi áldozatai. Kéményügyben a bíróság állandó szakértője nem vitatván, hogy házunk majd 40 éve működő cirkós fűtése az országban egyedüliként tervezett ma is korszerű megoldással valóban nem életveszélyes, de rendkívüli szélsőséges viszonyok esetén azzá válhat. A bíráktól hiába kértük egy másik kéményszakértő meghallgatását, az ítészek a szükséges kíváncsiságot nélkülözve hat számjegyű felesleges kiadásba vertek minket. 32 évvel ezelőtt Svájcban járva feltűnt a legtöbb bíróság épületének homlokzatán a nagybetűs díszes felirat: A legfőbb törvény a józan ész.

Dr. Nagy Károly

ny. ügyész, Budapest

Amióta átadták a Megyeri hidat embertelenül hosszú időt kell várakozni a 11-es útról balra kanyarodásra az első lehetőségnél, a Pünkösdfürdő utcánál. A lehetetlen állapot oka nem más, mint az emberi tunyaság, nemtörődömség. Az arra illetékesek nem vették maguknak a fáradságot, hogy átprogramozzák, a megváltozott körülményekhez igazítsák az ott működő közlekedési lámpát. Az változatlanul legfeljebb három személykocsit enged egy zöldre bekanyarodni, buszból vagy teherkocsiból pedig legfeljebb egyet. Ha ezen felül még valaki kanyarodik, az már szabálytalanul teszi, belemenve az érett sárgába. A híd megnyitása óta megnőtt a balra kanyarodni vágyók száma, mert sokan jönnek át a Megyeri hídon, akik korábban az Árpád híd felé kényszerültek kerülni, ráadásul a BKV is indított a hídon át egy (nagyon szükséges) buszjáratot, az is itt kanyarodik be a végállomására. Rengeteg ember rengeteg ideje megy pocsékba néhány ember miatt.

Válas György

Budapest

"Mit keresnek a bipsik a Hősök terén?" - ezt az értelmi alapon nehezen megfejthető kérdést mondta egy aszszony a riporter mikrofonjába, miközben a televízió a hanukamegemlékezést közvetítette a Hősök teréről. Egy nem "bipsi", mint amilyen én is vagyok, hiszi, hogy mi mindannyian, akik ebben az országban élünk és magyar az anyanyelvünk magyarok vagyunk. Nemre, vallásra való tekintet nélkül. Akik a Hősök terén a hanukát ünnepelték, nem kerestek semmit, mindössze megünnepelték egyik legnagyobb ünnepüket abban az országban, ahol élnek, a hazájukban, melynek minden darabja, így a Hősök tere is mindannyiunké, így az övéké is, az enyém is, a képernyőn megszólaló asszonyé is.

Tomasz Jenő

a kémia tudomány doktora, Budapest