Szinte menetrendszerűen történnek súlyos, sokszor halálos balesetek a vadászati szezonban.

Ha megtörténik a baj, komoly szakértők nyilatkoznak arról, hogy milyen és mekkora felelőssége van a fegyvert elsütő vadásznak. Így pl. meg kell győződnie arról, hogy tényleg vadat lát-e, nem lő-e ki az eligazításon megadott térből, és persze arról is, hogy nincs-e ott véletlenül egy másik vadász stb. Sajnos olyan nyilatkozattal még nem találkoztam, hogy hogyan lehetne segíteni a fegyvert fogó embert, hogy még véletlenül se találjon el senkit. Vagyis hogyan lehetne jól láthatóvá tenni a többi vadászt?

Egy nemzetközi ismeretterjesztő lapban cikket olvastam a vadászatról, amelyet remek felvételekkel illusztráltak. Az USA-ban készült képeken minden vadász rikító, narancssárga mellényt viselt, a más országban készült fotókon hagyományos vadászöltözetben voltak. Miért öltöztek így az USA-béli vadászok? Talán azért, mert még a felfokozott lelki állapotban lévő vadász sem gondolhatja komolyan, hogy a vaddisznó, vagy a szarvas színes mellényben sétál a vadonban. Tehát nem lő oda. Egy-egy vadászbaleset után mindig elgondolkozom: mikor vetik már le a vadászok a hiúságukat, és vesznek fel egy rikító színű mellényt, hogy kevesebb áldozatot követeljen kedvenc időtöltésük? Ha a vadásztársaságok nem hajlandók erre a döntésre, mert úgy gondolják, hogy a szép vadászruha megér ekkora kockázatot, akkor az államnak kellene a törvény erejével kötelezni őket a mellény viselésére. A vadászat végén parádézhatnának szép ruháikban, és örülhetnének, hogy mindegyikük ép, egészséges.

Ábrahám Zoltán

Székesfehérvár