A generalisszimusz kései eltávolítása után sokáig ott volt még a gigászi talapzat. Itt most egy metronóm ketyegi a cseh elnökség féléves idejét, s alatta lóg a (megcsonkított) zászló. A gázai háborúskodásra ugyan nem számíthattak -, ám tudható volt, hogy legalábbis bonyolult időszakot kezd az öt éve uniós tag Csehország. (A 2004-es tízek közül a szlovének már egy viharmentes időszakot teljesítettek.)

A zászlócsonkítás aligha került volna be a világmédiába, ha nem előzi meg a cseh elnökséget némi félelem és negatív várakozás. Többek féltek attól, hogy a gyakorlatilag kisebbségi cseh középjobb kormány képtelen lesz "vinni" a feladatot. (Németországból olyan tanácsok érkeztek, hogy adják az elnökséget inkább a svédeknek.) De még jobban tartottak Václav Klaus köztársasági elnöktől, az unió vezető euroszkeptikusától. Klaus kijelentette, hogy az elnökségnek nincs jelentősége, mert az ügyeket úgyis a nagy tagállamok döntik el. Nem hajlandó aláírni a lisszaboni szerződést, amíg az írek nem döntenek az okmány mellett. És az, hogy nem engedte kirakatni az európai zászlót a prágai várban, általában jelzi az elnök indulatait. Ő egyébként magát "európai másként gondolkodónak" nevezi. Klaus okozhat még kisebb-nagyobb médiaeseményeket, ám a kérdés az, hogy a cseh kormányzat miként tudja reprezentálni az uniós politikát akkor, amikor erre komoly szükség van.

Az, hogy Karel Schwartzenberg külügyminiszter kénytelen volt korrigálni minisztériuma szóvivőjének az izraeliek gázai betörését igazoló kijelentését, csak egy dolog. Csehországnak meg kellene jeleníteni a válsággal kapcsolatban valamilyen uniós politikát. Ez a lehetetlennel határos, ilyen politika láthatóan nincs. A politika hiányát az előző fél évben Nicolas Sarkozy francia elnök hiperaktivitása pótolta. Hasonló túlmozgásokra Mirek Topolánek kormányfő aligha képes. Csehországnak úgy kellene megjeleníteni kifelé az uniót, hogy közben sokan Prágát (Varsóval együtt) az amerikaiak trójai falovának tartják az ellenrakéta-telepítések miatt. Eközben pedig még nem tisztázott, miféle külpolitikát folytat majd a következő amerikai kormány.

A csehektől várják az érintettek azt is, hogy mielőbb fellépjenek az orosz gázellátás garantálásáért. Ám nincs egységes uniós energiapolitika, nincs egységes politika az Oroszország-viszonyt illetően. A gáznyomás meg csökken. Az uniós gazdasági mentőcsomag életbe léptetése sem akármilyen feladat. Eközben Csehország is kívülről nézi az eurózónát. (Francia javaslatra most részt vehetnek a zóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán.)

Kisebbségi kormány, gazdasági bajok, radikalizálódó ellenzék, váratlan gesztusokra képes államfő. Ismerős helyzet. Mindenesetre Budapestnek jó érdeke támogatni a cseh elnökséget. A nagy blamázs elmaradása lehet ugyanis a majdani magyar elnökség munkájának az egyik feltétele is.