Pedig 1967-1978-ban a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete erre szerveződött munkacsoportjában éppen a háziorvosok foglalkoztak azzal a közismert ténnyel, hogy világszerte egyre fiatalabb életkorban kezdődik, majd az életminőséget, munkaképességet jelentősen rontva, egyre fiatalabb korban vezet halálhoz az egész szervezetet érintő nem fertőző betegség, melynek leggyakoribb megnyilvánulása a szív- és érrendszer károsodása. Kutatócsoportunk az okokat kereste, és a társtudományok, köztük a molekuláris biológia eredményeinek felhasználásával, a szervezet - mint egységes egész - válaszára volt kíváncsi. Figyelembe vettük, hogy az egészség kulcsa minden élő szervezetben a szigorúan meghatározott ionegyensúly optimális szintje. Bármely ion szükségesnél alacsonyabb mennyisége - ma világszerte a magnézium hiánya - miatt kezdetben lassulnak az életfolyamatok, egy kritikus szint alatt pedig maradandó károsodások következnek be. A maradandó károsodások két fő típusa: - a sejt elhalása, amit a szervezet inaktív kötőszövettel, "heggel" gyógyít, másik véglete a kiterjedt sejtelhalás, mint a szívizominfarktus, mely halálos lehet - a genetikai kód érvényesülésének gátlása, sejtburjánzás, daganatok.

A világszerte jelentkező, táplálkozási eredetű magnéziumhiánynak globális oka van. Ugyanazok a légszennyező anyagok, melyek globális felmelegedéshez vezetnek, szerepet játszanak a savas csapadék keletkezésében, azon keresztül a talajsavasodásban, és abban, hogy a savanyú talajban gyorsabban oldódó ásványi sók - ilyen a magnézium is - a mélyebb rétegekbe mosódnak, ahol nem érik el a növények gyökerei. A mezőgazdasági termelés, a talajjavítás során a magnéziumpótlás szükségessége elkerülte a figyelmet, így táplálékaink magnéziumtartalma fokozatosan csökken.

A mentőszolgálat néhai két kitűnő vezetője, Bencze Béla és Gábor Aurél Életveszélyes állapotok körzeti orvosi ellátása című könyvében egy alapvetően fontos megállapítás van: a sürgősségi ellátás lényege, hogy a funkcionális küszöb alá csökkent, de a vitális küszöböt még el nem ért anyagcserét megfordítsuk azzal, hogy legvégső esetben mesterséges lélegeztetéssel oxigént, intravénásan adva pedig magnéziumot juttassunk a szívmaszszázzsal fenntartott véráramba.

Magyarországon 30 éve nem sikerült elindítani a legszükségesebb változtatásokat sem. Egyetlen egészségügyi miniszter, dr. Medve László értette meg munkánk népegészségügyi jelentőségét, de szándéka itthon zátonyra futott. Ugyanakkor meggyőződéssel ajánlotta finn kollégájának a só magnéziumdúsítását, ami Finnországban, az Észak-Karélia program részeként, igen rövid időn belül megvalósult, máig tart, és számottevő része van abban, hogy ez idő alatt a halálozás csökkenése 62, a szív- és érrendszeri betegségek esetében pedig 79 százalék.

Dr Kuti Vilma

Budapest