A The Washington Post november 10-i számának szenzációt beharangozó cikkét ismerteti Szőcs László (Infarktus elleni teszt, november 11.), ezt írja : „…egyszerű vérteszttel, majd sztatinkezeléssel felére csökkenthető a szívroham és az agyvérzés kockázata”.

Ez a „húszdilláros” vérteszt a HS-*C-Reaktív Proteint (CRP) célozza meg, ami, ha két milligram/liter vagy efeletti, belső gyulladást mutat ki, pontosítva, az artériák belső falának gyulladását, innentől nincs más teendő, mint az eddig koleszterincsökkentőként forgalmazott Crestort szedni, akkor is, ha a koleszterinszint 5,2 mmol/l-nél nem magasabb.

Heurékázzunk? Szerintem ne!

17 802 közép- és idős korú férfi és nő vett részt a teszt/gyógyszer próbáján. A vizsgáltak egyik fele napi 20 mg Crestort, másik, placebót (gyógyszert utánzó készítményt) kapott. Ha igaz volna a The Washington Post állítása, hogy sikerült megtalálni az emberiséget tizedelő szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésének módszerét és gyógyszerét, a kipróbálásban Crestort szedők közül senkinek nem lett volna szabad infarktust kapnia.

De kaptak. Harmincheten. A placebót kapók közül hatvannyolcan. Hogy hányan haltak meg – mint minden hasonló gyógyszer bevizsgálásánál –, „államtitok”.

Az első sztatin, a Lovastatin piacra kerülése óta (1987) mintegy félszáz, a fentihez hasonló vizsgálatot végeztek, de soha (!) nem sikerült bizonyítani, hogy a sztatinok alkalmasak az infarktus és/vagy a stroke (agyvérzés) megelőzésére (elsődleges prevenció).

Szőcs László csak utal a „szkeptikus orvosok” aggodalmaira. Az eredeti cikkben és visszhangjában ezek az aggodalmak konkrétak.

Stephen Allen Christensen írja november 13-án a Suitel01.com weboldalon: nincs az a betegéért felelős orvos, aki egyetlen laboreredmény alapján felírná az olykor akár halálos kimenetelű mellékhatásokat okozó gyógyszereket. És sorolja: Rhabdomyolysis/izomsorvadás és veseelégtelenség, a rövid és hosszú távú emlékezet elvesztése. Ennek leghíresebb áldozata Duane Graveline, a NASA korábbi űrhajós orvosa, aki A statinok mellékhatása címen könyvet írt kálváriájáról.

Prof. John Adamson (Harvard Medical School) szerint Amerika a 46 milliónyi biztosítatlan polgárára való tekintettel nem engedheti meg magának, hogy egy alig, vagy éppen semmilyen előnyt nem biztosító eljárásra/gyógyszerre költsön. (Egy személynek a Crestor 1200 dollár/év – nálunk 123 738 Ft.)
Végezetül tudni kell – amint azt Sz. L. is jelzi –, hogy a szenzációs eredmények alapjául szolgáló vizsgálatot a Crestort gyártó AstraZeneca pénzelte, de ami fontosabb, hogy ha nehezen és csak közvetve is, a koleszterinhívők bevallották, hogy ez a minden sejtünk számára nélkülözhetetlen anyag aligha lehet végső és elsődleges oka infarktusnak, stroke-nak.

Dr. Király Gábor nyugdíjas körorvos, Detk