Mi fér a demokráciába?
Az tehát, hogy a görög egyetemisták gyakran és sokszor erőszakosan tüntetnek - szinte része a hellén mindennapoknak. Belefér a demokráciába. Azt végül is a görögök találták fel. Most azonban az események túlnőtték a tömegfelháborodást. Ez azzal kezdődött, hogy a tizenöt éves Alexandroszt hidegvérrel agyonlőtte az egyébként "Rambónak szólított, nálánál húsz évvel idősebb rendőr". Videofelvétel örökítette meg a jelenetet.
Görögországban politikai válság van. Nem csupán az éppen kormányzó jobbközép Új Demokrácia és Karamanlisz vesztette el az utca bizalmát. A hagyományos kétosztatú politikai rendszer került bajba. És mindez történt a NATO és az EU fontos tagállamában, amely az uniós támogatások, segélyek egyik legnagyobb haszonélvezője. (A görög politika családalapú. Évtizedek óta politikusi dinasztiák váltják egymást. A klánrendszer mintha már kimerülne.)
A tüntetések az egész országra kiterjedtek. 1. Az egyetemek erőddé változtatva várják a rendőrattakot. A görög felsőoktatás általános vélemény szerint válságban van, s ez viszi a diákokat az utcára. Az utóbbi évben az oktatás gyakorlatilag leállt. 2. A gazdasági világválság elérte a görögöket is. A kormány éppen 28 milliárd euróval segíti ki a bankokat. 3. A növekedés csökken, a termelés visszaesett. 4. A globális gondokat azonban tetézik az aktuális kormányzathoz közel álló személyek zavaros korrupciós ügyei, az adócsökkentések és más kedvezmények ügye. A leghangosabb az a botrány volt, amely miatt októberben parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel. Az ok: a kormány 100 millió eurót bukott az athoszi monostorokkal kötött ügyleten.
A mostani kormány négy éve van hatalmon. 2007-ben Kosztasz Karamanlisz kormányfő rendkívüli választásokon megerősítette pozícióját. Mostanra azonban mindössze egyfős parlamenti többségre számíthat. Ebben a helyzetben a már meghirdetett általános sztrájk és a tüntetések a kormányzást fenyegetik. A miniszterelnök azt kérte a szakszervezetektől, ne sztrájkoljanak. Nemzeti egységre szólított fel. Nemzeti egységre és egyezségre mindig az önálló és távlatos kormányzásra képtelen politikusok törekednének! Kérdéses, milyen sikerrel. A balközép PASOK vezetője, Papandreu a kormány azonnali lemondását követeli. Egyesek szerint azonban még az is lehetséges, hogy a két rivális középpárt végül kényszerházasságot köt. Ha megteszik, csak az lehet az ok, hogy támogatottságuk egyaránt csökken, miközben a kisebb, radikális baloldali és környezetvédő csoportosulások felfele mennek.
A beszámolók szerint Alexandrosz Grigolopulosz temeté-sén nem volt tüntetés. Utána azonban az utca újra csata-
térré lett.