Kedves Tanárnő, Kedves Építész Úr!

Az önök Zsarolólevél csecsemőknek című levele (november 25.) késztetett bennünket válaszra. Mostanság mindenki, aki a betűvetést valamilyen szinten megtanulta, gátlástalanul, mindenfajta felelősség nélkül belerúghat az egészségügybe és a benne dolgozókba. Ez hovatovább sikk lett.

Természetesen mindent lehet, és sokszor kell is, kritizálni. Az egészségügy sem kivétel, mint ahogy a hazai építészet és a több sebből vérző magyar oktatás sem az.

A megalapozott, felelősségteljes kritikához azonban tájékozottság és főleg az igazság, a tények tisztelete szükséges, valamint kompetenciánk határainak felismerése.

A védőoltásoknak köszönhetően a legtöbb szülő már nem találkozik közvetlen élményként a vakcinákkal kivédhető, súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegségekkel. Így viszonylag kockázatmentesen lehet e témában olvasói leveleket írogatni. Nehezebb lenne az önök helyzete, ha egy gyermekét védőoltással kivédhető betegségben elveszített szülővel kellene a "súlyos torzulásként" értékelt "marketingfogásról", a csúnya "oltásmizériáról" vagy éppen a "túlbiztosított attitűdről" értekezniük.

A mi kifogásolt levelünk senkit sem zsarol, csak egyszerűen tájékoztat. Ez pedig törvényi, orvosi és emberi felelőssége egy orvosnak. Az lenne a megdöbbentő, ha egy gyermekorvosi szervezet nem foglalkozna a védőoltások kérdésével, ha nem hívná fel fontosságukra a szülők vagy akár az orvoskollégák figyelmét. Egyre több az olyan per, amelyben egy oltás elmaradásáért vonják felelősségre az orvost, nem pedig a védőoltás - egyébként igen ritka - mellékhatásaiért.

Nem akarunk "ijesztgetni", csak ezért nem soroljuk fel itt azokat a megbetegedési adatokat, amelyeket azokban az években tapasztaltak, amikor átmenetileg felfüggesztették - mondjuk - a szamárköhögés vagy a kanyaró elleni védő-
oltásokat.

A rotavírus nem egy a sok bélhurutot okozó vírus között, hanem egy olyan vírus, amely a bélfal gyulladását előidézve igen gyorsan vezethet a csecsemő kiszáradásához. Csak az Egyesült Államokban évente 55-70 ezer kórházi kezelést tesz szükségessé, és földünkön naponta 1200-1600, évente pedig 450-600 ezer gyerek haláláért felel (S. Plotkin, W. Orenstein, P. Offit: Vaccines. ed.: Saunders Elsevier 2008. 718-734.). 2007-ben 2682 csecsemő került kórházba Magyarországon rotavírus-fertőzés miatt.

A szájon át rendkívül egyszerűen beadható védőoltás árához nekünk, gyermekorvosoknak sajnos semmi közünk. És ahogy a betegségek, úgy mi sem válogathatunk gazdag és szegény között. Mindenkinek kötelesek vagyunk korrekt tájékoztatást adni anélkül, hogy a család anyagi terhelhetőségét méricskélnénk. Ma már az alternatív védőoltások mind szélesebb körét támogatják közpénzből. Mindig van azonban szülő, akiben a gyanakvás, a "tévedhetetlen" és "megvásárolt" orvosok iránti ellenszenv erősebb, aki nem hiszi el, hogy az orvosnak is érdeke a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Aki szerint jobb, ha a gyermek szervezete "maga győzi le a betegséget", és csak azért sem oltatja be a gyermekét! Mert ő jobban tudja, mert hálapénz és bébi-
ipar és...

Nem tudjuk, tudomásuk van-e arról, hogy amit a "megvásárolt orvosok" kitétellel megvalósítottak, az nem más, mint alpári rágalmazás! Csak jelezzük, hogy amikor egy védőoltás elmaradása miatt baj, netán tragédia történik, akkor a megrendült szülők előtt nem önök állnak, hanem egyedül mi, a korruptnak nevezett orvosok.

Dr. Huszár András elnök,

Házi Gyermekorvosok Egyesülete

Dr. Szabó László elnök,

Magyar Gyermekorvosok Társasága

 

Tisztelt dr. Huszár András,

Tisztelt dr. Szabó László!

Levelünk nem a védőoltásokról szólt általában - bár az ezekkel kapcsolatos aggályoknak is könyvtárnyi irodalma van -, hanem egy ajánlott oltás szerintünk tolakodó, tájékoztatásnak álcázott reklámjáról. (Ki fizette a szétküldését?) Felelős szülőként azt szeretnénk, ha a gyermekünket ismerő háziorvos tájékoztatna személyre szólóan az oltásokról, és hallanánk a mellékhatásokról, a vakcinák okozta tragédiákról is. Ha önök mégis társadalmi missziót vállalnak, akkor remélhetőleg a betegségeket hatékonyan megelőző, mindenki által elérhető módszerekről is írnak majd, például az igény szerinti, hosszú távú, ingyenes szoptatásról, és fellépnek a gyermekek egészségét veszélyeztető szokások (túlfertőtlenítés, túlöltöztetés, a csecsemő külön szobában altatása, cukrozott italok, cumi stb.) ellen. Elismerjük a védőoltások jelentőségét, de meggyőződésünk, hogy mindannyiunk egészségét jobban szolgálná, ha a termékekről kevesebb, a szemléletről több szó esne. Ez az önök felelőssége.

Rumbold Éva, Gerle János