Mert ha tudnák, a büdzsé összeállítói a jövõ évtõl nem akarták volna megvonni azt a négy-ötszázmillió forintot, amit az idén megkapott ez a terület. A könynyû ellenállás irányába léptek: barokk szekrény méretû génbankosok harcias tüntetésére nem kellett számítaniuk. Rövidlátó lépés volt: a múlt évszázadban a mezõgazdaságban használt fajták háromnegyedét elvesztettük, a maradék jó része veszélyeztetett. Ugyanakkor a növényi sokféleség megtartása, növelése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenése, azaz néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését teszi sebezhetõvé – figyelmeztetett a minap az ENSZ mezõgazdasági szervezete, a FAO. A nemesítési alapanyagok eltûnése a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták elõállítását veszélyezteti. Márpedig a körülmények változnak – nem véletlenül tartanak egyre gyakrabban a klímaváltozás hatásait magyarázó konferenciát.
Elõállhat az az abszurd helyzet, hogy a ki tudja, milyen távoli jövõben egy fertõzés nyomán kipusztul az egyetlen termesztett búzafaj, és akkor annyi. Ehetjük az egyetlen rozst, rizst, amíg azt is el nem pusztítja valamilyen kórokozó. Most még Magyarország az unió harmadik legnagyobb mezõgazdasági génállományával rendelkezik, ami felmérhetetlen nemzeti kincs. A pénzmegvonási szándék láttán kétséges, tudjuk-e, mit akarunk tenni ezzel a vagyonnal. Néhány hónapja vezetõ hír volt a Globális Magbank megnyitása a Spitzbergákon, ahol a világ magbankjaiban õrzött szinte minden növényfajtából tárolnak majd mintát. Akkor azt írtuk: mi, magyarok sem akarjuk elkótyavetyélni növényi értékeinket, ezért több intézmény összefogásával létrehozzuk a Pannon génbankot. Az akarat most is megvan, de pénz még nincs rá. A Pannon génbank létrehozásának ötlete akkor merült fel, amikor egy külföldi cég meg akarta szerezni a teljes hazai, vadon élõ növényi állomány genetikai információit. Egyes cégek ugyanis összegyûjtik a fejlõdõ világban még meglévõ értékes növényi anyagokat, és azokat megszerezve a begyûjtött élõlényekre világszabadalmakat hoznak létre. A szabadalmaztatás után csak õk jogosultak ezek forgalmazására, a kísérletezésre. Ezt a módszert genetikai gyarmatosításnak nevezik. Ez ellen is megfelelõ védelmet nyújt egy génbank.
A génbankok értéke a világpiacon is nõ, hiszen a nemesítõk csak az evolúció adta génekkel tudnak dolgozni, azokkal, amelyeket ma génbankok is õriznek. Nem hiszem, hogy éppen a jövõnk egyik zálogán kellene spórolni. Ha pont ez az ötszázmillió hiányzik, akkor nagy a baj. Kicsit azért örülhetünk: ellenzéki javaslatra tegnap késõ délután végül a parlament mégis beszavazott a költségvetésbe 500 milliót a génállomány megõrzésére.