A Fidesz parlamenti képviselője számára a matrica azt jelenti, hogy az azon a területen élők azonos nemzethez tartoznak, egy nemzeti közösséget alkotnak. Az egy másik kérdés – fejezte be nyilatkozatát a képviselő, hogy ez nem egyezik meg a politikai határokkal.
Az adott területen azonban nem egy, hanem több nemzet tagjai is laknak: a magyarokon kívül románok, szerbek, szlovákok, szlovének, rutének, német ajkúak és egyéb nemzetek is. Szándékosan hagytam ki a felsorolásból a horvátokat. Horvátország ugyanis kívül van Nagy-Magyarország területén, mert Horvátország társországunk volt, amelynek Magyarországhoz való viszonyát az 1868-ban létrejött magyar–horvát kiegyezés határozta meg. Demeter Ervin bizonyára tudja, amit a 64 Vármegye ifjúsági mozgalom vezetői nem, hogy ebben a számban nincsenek benne a horvát megyék. Nagy-Magyarország déli határa Románia és Ausztria között a Duna és a Dráva volt. A megyék egykori száma pedig helyesen 63 plusz Fiume (ma Rijeka) városa, ami ún. corpus separatum (külön test) volt – élén kormányzó állt. Nemcsak az egykori Nagy-Magyarország területén részben vagy egészben elterülő mai független államok polgárait irritálja joggal a matrica, hanem a horvátokét is, akiknek országa 75 évvel korábban lett önálló királyság, mint Magyarország.  Mit szólna ahhoz Demeter Ervin és Vona Gábor, ha osztrák gépkocsikon olyan matricát látna, amelyen piros-fehér-piros színekben Magyarország mint Ausztria része lenne feltüntetve? Vegyük végre tudomásul, hogy a történelem – mint oly sok más jelensége az életnek – folyamat, amelynek jellemzője a mozgás, a változás. A történelem a múlt politikája, a politika pedig a jövő történelme. A történelmet ismerve és abból okulva kell(ene) alakítani a politikát.

Dr. Del Medico Imre, Budapest