Könnyű volt ugyanis korábban az OIT elutasító álláspontja után leszavazni az államfő előző jelöltjét, Baka Andrást, akivel minden valószínűség szerint három probléma volt. Az első, hogy Strasbourgban, az emberi jogi bíróságon ítélkezett addig, így hát elszakadt a magyar igazságszolgáltatás gyakorlatától, bár sokak szerint ez volt a legfőbb erénye. A második, hogy Sólyom László jelöltje volt, s az államfő jelölési gyakorlatát utálják az Országgyűlést alkotó pártok. A harmadik, hogy nem Lomnici Zoltánnak hívták. Lomnici annak idején széles konszenzussal lett főbíró, és munkáját nyilván a pártok nagy megelégedésére végezte, voltak is olyanok, akik azt mondták, hogy nem is értik Sólyom Lászlót, miért közölte, hogy Lomnicit nem jelöli újra.

Sólyomnak azonban biztos oka volt erre, mint ahogy sokan és jó okkal bírálják hosszú ideje, erőteljesen, de eddig csekély hatékonysággal az igazságszolgáltatás gyakorlatát és rendszerét mint megkövesedett felépítményt. Benne a homályosan működő OIT-vel, amely, bár választott testület, teljes hatalommal a bíróságok fölött, működése mégis átláthatatlan, ülései nem nyilvánosak. Nem beszélve arról, hogy a testületben lévő megyei bírósági elnököknek OIT-tagként az lenne a feladatuk, hogy saját maguk fölött gyakoroljanak kontrollt, ami legalábbis identitászavaros helyzet. Mindez megfejelve a Lomnici Zoltán-féle urambátyám, a "mi majd magunk közt mindent szépen elrendezünk" igazgatási elvvel, amely nem tűri a nyilvánosságot, az ellentmondást, épp elég okot adott a szakmai bírálatra. Cserni János, Fleck Zoltán - csak néhány hiteles név azok közül, akik folyamatosan ostorozták az eddigi gyakorlatot. Lomnici tevékenységét. Cserni belülről (rá is fázott, félreállították), Fleck kívülről, de közös nevezőn: ez a rendszer tovább fenn nem tartható. Az ítéletek ellentmondásosak, az eljárások lassúak, a bíróságokat áthatja a félelem, amely oly szánalmas helyzeteket képes teremteni, hogy a Magyar Gárda tagjai szűrik meg a nézőket egy nyilvános bírósági tárgyaláson.

A bírósági reformot ígérő Havasiné Orbán Mária tegnap többséget szerzett az OIT-ben, igaz, csekélyet. Vannak, akik szerint azért, mert az OIT nem tehette meg, hogy ha már egyszer kinevezte korábban a győri ítélőtábla élére, most szakmai alkalmatlanság miatt buktassa el. Mások szerint inkább az lehet a háttérben, hogy az OIT egyik megyei bírósági elnöke megbetegedett, de ez most már mindegy is: az OIT alkalmasnak találta arra, hogy ő legyen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, méghozzá azokkal az elképzelésekkel, amelyekkel érkezett: paradigmaváltásra van szükség, alkalmatlan személy ne lehessen bíró, az ítélkezést föl kell gyorsítani.

A politikán a sor. Valamennyi parlamenti párt szakértője kimondta, hogy a jelöltet alkalmasnak találták. Mégis, vannak hírek, melyek szerint az MSZP habozik.

Havasiné jobboldali kötődése, már ha van ilyen, az ítéleteiben nem mutatkozott meg. Sólyom László hiteles szakemberek szerint alkalmas jelöltet talált, akit persze tényleg nem Lomnici Zoltánnak hívnak.