Egyetlen képviselőtől sem várható el, hogy ismerje a törvényeket, amelyeket megszavazott. A sajtónak azonban kötelessége a felvilágosítás. Íme: az újságírók a minimálbér feletti jövedelmük után adózhatnak az ekho szerint. Ez esetben a munkavállaló 15, a munkaadó 20 százalékos adót fizet, a kettő együt 35 százalék, azaz több mint kétszerese a képviselők által saját költségtérítésükre kivetett adónak. (Az ekhósan adózók nyugdíját csak a fizetésük fele alapján állapítják majd meg, és nem jár nekik táppénz.)

Megértem persze a képviselők felháborodását. Végül is áldozatot hoztak. Több tízezer, némelyek több százezer forintról mondtak le önként és egyhangúlag (ami szinte példátlan a parlamentben), csak hogy ne zaklassák már őket azzal, hogy az adófizetők közül egyedüliként nekik nem kell fillérre elszámolniuk a költségeikkel. Pedig napnál világosabb, miért nem, elmondták: nem akarják fél tucat vagy még több könyvelővel megnövelni az amúgy is túlméretezett államapparátus létszámát csak azért, hogy legyen, aki a 386 képviselő havi ki tudja hány költségszámláját könyvelje. Akkor inkább maradjon a mai rendszer: fizessék ki a képviselők költségtérítését, mint eddig, bemondásra, és kész. Évi másfél milliárd megy el erre számla nélkül, hát mi az?

Valahol azért igazuk van a háborgó honatyáknak. A költség az költség. Ha jogos, ki kell fizetni (meg kell téríteni), ha nem, oda se kell adni, vagy ha mégis kifizették, mert könyveléstechnikailag így kényelmesebb, a számlákkal nem igazolt részt jövedelemnek kell tekinteni, és aszerint megadóztatni - ami ugyebár nem 15 százalékos adót jelent. Nem olyan bonyolult ez. Más kérdés persze, hogy honatyáink illetményének igen jelentős részét a "költségtérítés" teszi ki. Ez akkor is jár, ha betegen otthon fekszik, ha szabadságon van, vagy ki tudja, hol.

A költségtérítés bújtatott bér, amit csak azért számolnak el így, hogy ne kelljen utána adót és tb-t fizetni. Ha egy építőmunkás bérének kétszeresét fizetné ki a munkaadója költségátalány címén, a politikusok feketegazdaságot kiáltanának, és követelnék, hogy az APEH a törvény teljes szigorával csapjon le.

A megoldás egyszerű, csak figyelni kell politikusainkra. A Fidesz a költségvetés szorult helyzetére tekintettel javasolta, csökkentsék háromfősre az állami vállalatok felügyelőbizottságait. A kormányfő pedig azt kérte az állami vállalatok vezetőitől, hogy mondjanak le a prémiumukról. Én e két kezdeményezésen felbuzdulva javasolnám: alkosson az Országgyűlés számla nélkül kifizethető költségtérítési plafontörvényt, majd csökkentse az összeget a harmadára, végül
a képviselők önként mondjanak le az egészről.