Számítástechnikai részletek
A lap október 15-i számában bõ lére eresztve támadja Nemzetközi szabvány címû levelében Horváth Attila informatikus azt, amit a magyar helyesírás elmaradásairól írtam (Szükségszerû a megújulás, szeptember 8.). Érvei azonban nem meggyõzõek.
„A tizedes vesszõ használata nem kizárólag a magyar helyesírás belügye. Nemzetközi szabvány rögzíti, hogy Magyarországon vesszõvel jelöljük a tizedest” – írja Horváth úr. Ha igaz is, hogy sikerült nemzetközi szabványba beleerõszakolni ezt a magyar különcséget, az sem indokolja, hogy örökkön-örökké szembe menjünk a világgal.
„A manapság használt grafikus operációs rendszereket (MS Windows, Linux) és az abban futó programokat eleve felkészítik az amerikaitól eltérõ nyelvek kezelésére.” A Linuxot nem ismerem, az MS Windows valóban fel van készítve sok nemzeti sajátság kezelésére, de a tizedesvesszõvel nem tud mit kezdeni.
„Még egy epés megjegyzés: az MS Word szövegszerkesztésre való, számolásra az Excelt kell használni.” A Word táblázatkezelõjébe nem azért illesztettek bele néhány fontos számítási képességet hogy ezeket aztán ne használjuk, hanem éppen azért, hogy a szövegbe illesztett táblázatokat kompletten el tudjuk készíteni a szövegszerkesztõn belül.
„Az MS Wordben létezik >>keskeny szóköz<< és >>1/4 gondolatnyi (sic!) szóköz<<, továbbá >>nem törõ szóköz<<” – állítja Horváth úr a nagy számok szóközzel való tagolásáról. Csakhogy én egy szóval se állítottam az ellenkezõjét. „Teljességgel hiányzik az ehhez szükséges nem törhetõ kis spácium” – írtam. A nem törhetõ kis spáciumot pedig nem helyettesíti sem a rövid, de törhetõ szóköz, sem a nem törhetõ, de hosszú szóköz. A kettõ szükséges kombinációja pedig valóban hiányzik.
„A bekezdések tagolásával kapcsolatban nincs semmilyen technikai indok, ami az >>amerikai módi<< használatát indokolná.” Technikai indok valóban nincs, csak lélektani: a terjedõ szokás. Éppen ezért nem is az általános bevezetését, hanem csakis a megengedését javasoltam.
Horváth úr a „számítógépesek” érdemeinek tudja be, hogy polgárjogot nyertek a magyar ékezetes betûk. Az öndicséret alaptalan. A „számítógépeseknek” csak a technikai részletmegoldásokat köszönhetjük, és éppen abban vannak nagy hiányosságok, például az ábécébe rendezésük megoldatlansága. A kérdés lényegét a fejük felett oldották meg mások, köztük a könyvtári szabványosítás szakemberei.
„A számítástechnika nemzetközi, egy kis részében valóban technikai okokból meghatározó az angol nyelvû kultúra, de a magyar helyesírás és nyelvhasználat kívül esik ezen a körön.” Megint a ténybeli ismeretek hiánya ütközik ki Horváth Attila szövegébõl. A számítástechnikának nem egy kis részében, és nem technikai okokból dominál az angol nyelvû kultúra, sõt az a kivétel, ahol nem ez dominál.
Válas György
Budapest