A lényegében tizenöt éve érintetlen alkotmány módosításáról szóló javaslata az elnöki mandátum négy évről hatra emelésére vonatkozóan újra megerősítette a gondolatot, hogy Medvegyev mégis az őt hatalomra juttató, befolyását jelenleg a kormányfői székből biztosító Vlagyimir Putyin visszatérését készíti elő.

Az intrikát és váratlan húzásokat amúgy is kedvelő orosz politikai életben, ahol hosszú ideig az is kérdés volt, leköszön-e az alkotmány szerint távozásra kötelezett Putyin, és ha igen, kit jelöl utódjául, most már azt sem zárják ki, hogy a még mindig csak 57 éves kormányfő akár már jövőre ismét elnök lehet. Medvegyevnek köszönhetően az eddigi maximum nyolc helyett akár tizenkét évre.

Putyin államfőként többször elmondta, hogy ellenzi az alkotmány bármiféle módosítását. Alatta nem is változott az alaptörvény. Igaz, az elnök ettől függetlenül növelte befolyását, magához vonta az addig közvetlenül választott kormányfő jelölését, kiválasztottak klubjává tette a törvényhozás felsőházát, megnehezítette a pártok alapítását és indulását a választásokon, kiszorítva a Kremllel kritikus erőket a parlamentből. Medvegyev most általánosan megfogalmazott vagy következmények nélküli engedmények mellett a monolit hatalom további erősítését célozta meg. Miközben az államfő hatévenkénti megmérettetését javasolta, fontosnak tartotta, hogy a jövőben a pártok vezetői is csak korlátozott ideig lehessenek posztjukon. A gyakorlatban ez az utolsó, még mérhető bázissal bíró ellenzéki párt, a kommunisták végleges domesztikálására irányul. A pártok belügyébe való beleszólás mellett jellemző az is, ahogy "a demokrácia nevében" Medvegyev bejelentette: a parlamenti ellenzéknek helyet kell kapnia az állami médiában. Ez csak azt igazolja, hogy a központi televízió eddig sem önállóan döntött a mellőzésükről.

Ahogy szűkülnek az ellenzék megjelenését biztosító csatornák, úgy keményedett tovább az orosz külpolitika. Az elnök a Cseh- és Lengyelországba szánt amerikai rakétavédelmi rendszerre válaszul bejelentette, hogy Kalinyingrád megyében Iszkander rakétákból álló fegyverrendszert építenek ki. A döntés nem annyira váratlan, mint az időzítés: Barack Obama választási győzelmének másnapján Medvegyev szemlátomást elzárkózik a gyors közeledés lehetőségétől. Sőt, lehetetlenné teszi, hogy Obama legalább fontolóra vegye a rakétavédelmi rendszerről való lemondást: az új amerikai elnök nem engedhet ilyen direkt nyomás alatt. Vagyis Moszkva vagy nem hisz a Washingtonnal való enyhülésben, vagy egyelőre nem tartja érdekében állónak.

Medvegyev kevés szót szentelt a gazdasági válság miatt várható nehézségeknek. Kincstári optimizmussal kijelentette: a pénzügyi tartalék és a kidolgozott stratégia garantálja, hogy Oroszország átvészeli a krízist - amely mellesleg az olajár és az orosz tőzsde mindenkiénél nagyobb zuhanásával járt. A mostani keményítés egyszer persze jól jöhet majd a Nyugattal való viszony enyhítéséhez. Ha Moszkva mégsem bírna a gazdasági válsággal, akkor majd lesz miből engednie az orosz elnöknek. Akit addigra talán ismét Putyinnak hívnak.