A válasszal eddig nem is volt semmi baj. Az emberek nem találtak semmi kivetnivalót abban, ha egy város milliárdokat vesz föl ahhoz, hogy fejlődjön, haladjon. Márpedig Debrecen tényleg nagyon előreszaladt - már ami az épületek számában és nagyságában mérhető fejlődést illeti. Ez a cikk kevés lenne ahhoz, hogy részletesen felsoroljam, mi minden valósult meg Kósa regnálása alatt: az átalakított főtér, a kongresszusi központ, a kortárs művészeti galéria, a versenyuszoda, a jégcsarnok, a sportcsarnok, a piactömb, a sok kilométernyi szennyvízcsatorna, most épül az új színház, jövőre meg az új villamosvonal.

Debrecen városának és az önkormányzati cégeket tömörítő vagyonkezelő társaságnak az összes adóssága meghaladja a harmincmilliárd forintot. Miközben - csak az arányok érzékeltetésére - a város éves költségvetési főösszege mintegy hatvanmilliárd forint.

Az elmúlt néhány hét alatt kiderült, hogy az a beruházásfejlesztési politika, amely oly látványos politikai sikereket hozott a Fidesznek Debrecenben, már nem folytatható tovább. A kiszámíthatatlan árfolyammozgásokkal terhelt hiteltörlesztés nemcsak a mostani önkormányzatnak szűkíti a mozgásterét, hanem talán még annak a testületnek is, amelyet a debreceniek majd 2018-ban választanak meg. A világgazdaságot megroppantó hitelválság kellős közepén már nem tudom olyan egyszerűen magyarázni a Debrecen fejlődését csodálóknak, hogy a siker titka: a hitel.

Az talán mindegy is, hogy én mit mondok az embereknek. A kérdés az, hogy mit mond majd Kósa. Mi lesz a fideszes városvezetés válasza a kérdésre: belebukhat-e Debrecen az óriási adósságállományba, vagy sem? Azt Kósa bizonyosan nem válaszolhatja erre, amivel a Fidesz reagálni szokott mindenre, hogy tudniillik Gyurcsány Ferenc mondjon le. Pontosabban mondhatja akár ezt is, de a kormányfő lemondásával a város adóssága még nem lesz kifizetve. A polgármester nem érvelhet azzzal a kedvenc fordulatával sem, hogy az országot eladósító MSZP-nek és SZDSZ-nek nincsen morális alapja arra, hogy az ő várospolitikáját bírálja - pontosabban érvelhet akár ezzel is, de az általa felhalmozott adósság még ettől sem lesz kifizetve.

Az emberek most arra kíváncsiak: milyen intézkedéseket kell hozni ahhoz, hogy a város ne fulladjon bele a hiteltörlesztésbe? Szükség van-e helyi megszorító csomagra? Vissza kell-e fogni a beruházásokat? Milyen takarékossági intézkedéseket kell hozni a közintézményekben? Célszerű-e átütemezni a hiteltörlesztéseket?

Ezek a fontos kérdések ma.