Kelet-európai labirintus

Szombati beszédében a miniszterelnök fölemlítette, hogy noha a magyar tőzsdeindex borús képet mutat, a varsói és főként a prágai még annál is borúsabbat. Ugyanabban a hajóban ülünk, mondta Gyurcsány Ferenc, jelezvén, hogy mindaz, ami a világ pénzpiacain történik, átszüremlik a kelet-közép-európai térségbe. A diagnózis helyes. E hasábokon, némi cinizmussal, megírtam volt, hogy az új jelszó: "részvényt, kötvényt nem vásárolunk!" Ettől haldokolnak a tőzsdék. Folyik a menekülés a "bombabiztos befektetésekhez", de leginkább a tartalékoláshoz. A pénz ül, és nem mozdul.

Csakhogy. A lengyel sajtó azt kürtöli szanaszét, hogy noha a lengyel gazdaság egészséges lábakon áll, a varsói tőzsde és a lengyel valuta a "magyar válságtól szenved". Igaz, hozzáteszi, nincs mit csinálni, mert a brókerek számítógépének billentyűzetén Budapest, Varsó és Prága: egyugyanazon gomb. Ha e három hely közül bárhol bajt észlelnek, azt "kivetítik" a többire is, egyszóval az ügyfelek irányába megy valami rossz, indokolatlan sugallat. Ehhez két dolgot mondanék. Az egyik: noha a cseh gazdaság makromutatói a lengyelénél is jobbak (mirólunk aztán nem is beszélve), olvasom, hogy Prágában is hetek óta "befagyott" a kötvénypiac, azaz a befektetőket a cseh államkötvények és a korona éppúgy nem érdeklik, mint a magyarok vagy a forint. Pillanatnyilag. Alig hinném, hogy ebben szerepe lett volna annak, hogy Magyarország sokszorta jobban rá van szorulva adósságának külső finanszírozására, mint Csehország. Továbbá annak sem, hogy Magyarország igénybe veszi az Európai Központi Bank segélynek is felfogható hitelkeretét, azt a bizonyos ötmilliárd eurót. Ez pszichológia, egy egész térséget átfogó befektetői csordaösztön. Ugyancsak olvashatni, hogy a varsói tőzsde állapotától függetlenül a lengyel bankok (hajszálra, mint az amerikaiak) kezdik felmondani hitelszerződéseiket az ingatlanfejlesztőkkel és a lakásvásárlókkal. Átállnak egy, az eddiginél óvatosabb hitelezési "üzemmódra", nem függetlenül a likviditásszűkétől. Itt nem tudom tetten érni a "magyar szindrómát". De: nyugtázom, hogy az a budapesti közlés, miszerint a magyar kormány esetleg a Nemzetközi Valutaalaphoz, az IMF-hez (is) fordul segítségért, a lehető legrosszabb üzenet volt a "térségben" gondolkodó piacoknak, az IMF tudniillik valóban az utolsó menedék.

Végül is - talán - innen szivárgott le a pszichózis, amelyik a múlt hét végén lecsapott Budapestre, Varsóra, Prágára. Felerősödve azzal, hogy a pénzügyi válsággal küszködő Ukrajna csakugyan az IMF-fel tárgyal gyorssegélyért, és a lengyeleknek óriási érdekeltségeik vannak Ukrajnában. Bonyolult ügy ez, mely rejteget egy mélyebb tanulságot is, politikait. Ukrajnában Juscsenko elnök feloszlatta a parlamentet, s ezzel a kormányt. Decemberben lennének az előre hozott választások, ám nem csak az ellenlábas Timosenko miniszterelnök, hanem az IMF is amellett van, hogy ettől a pályától vissza kell vonulni, mert ha nincs a jövő évi büdzséért szavatoló kormány, ha egy ország minden energiáját új választások "szívják le", akkor segítség sincs. Gondoljátok meg, magyarok!

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.