Mumusok

Nem volt épületes látvány, ami az utóbbi napokban a szemünk előtt zajlott a magyar-szlovák viszonyban, de lassan ez is a szokásos üzletmenet része. Volt már ilyen, és ahogy a dolgok állnak: lesz is. Számunkra a fő gond persze Slota és az irracionális magyarfóbia. Könnyű azt mondani (mint a külföldi barátok tanácsolják), hogy emelkedjünk ezen felül. De Slotán nem lehet "felülemelkedni" - mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy e primitív és végletekig goromba politikus a kormányfő jobbkeze. Azért volt biztató mozzanata a történéseknek: most először Fico - ha vérszegényen is, de - elhatárolódott tőle. Mi ezt itt értékeljük. És ezek után illik feltenni magunknak is a kérdést: feddhetetlenek maradtunk-e mi a múlt hét közepe óta?

Történtek tudniillik magyar bakik is. Például szánalmas affér volt Csáky Pál zavart mellébeszélése - márpedig ez a botrány egyik sarokkövének bizonyult. Megválasztásakor attól lehetett tartani, hogy radikális irányba viszi majd el pártját. Egyelőre csak annyi látható, hogy az MKP ügyetlenségeivel az elszigetelődésbe manőverezte magát - már Slota szlovák ellenfelei sem állnak vele szóba. Csáky, miután Dunaszerdahelyen Tőkés Lászlóval találkozott, előbb tagadta, majd - miután előkerült egy magnótekercs - kényszeredetten elismerte, hogy szót váltottak az autonómiáról. Mi ezzel a baj? Nem maga a tény. Hanem az, hogy Csáky előbb ködösített, és ezzel lényegében csak tápot adott a szlovák fóbiának: a felvidéki magyarok tényleg kavarnak autonómiaügyben. Pedig dehogy: Csáky gyakorlatilag szembement pártjával, mivel az MKP programja hosszú távon sem fogalmaz meg területiautonómia-követelést. Persze Ficóék a bolhából azonnal elefántot csináltak. Ugyanezt teszik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával is. A Szili Katalin akciójaként indult kezdeményezést nálunk alig tartja számon valaki - ha pedig mégis, inkább csak afféle gittegyletként. Fico a ritka kivételek közé tartozik: ő a KMKF-et a térségbeli "magyar szupremácia" eszközének akarja láttatni. Vicc? Az - de ürügynek azért hasznos, különösen, ha azt akarja bizonyítani, hogy Magyarország közjogi kapcsolatot próbál létesíteni a határon túli nemzetrésszel. Ami némi rosszindulattal (és ebben nincs hiány) akár még bele is magyarázható a "hosszú távú nemzetstratégián" fáradozó testület újabb dokumentumaiba.

Fico Göncz Kinga "ultimátumában" szintén szupremáciaigényt lát. Ez sem korrekt. A magyar külügyminiszter legfeljebb kicsit elkapkodott dolgokat. Persze jó lett volna elkerülni az ultimátumnak még a látszatát is. Talán valamelyest előreszaladt a külügyminiszter annak megítélésében is, hogy Pozsony valóban diszkriminálja-e a magyar iskolákat az uniós pénzek elosztásánál. Abban viszont nem téved: ha ez bebizonyosodna, azonnal jelezni kell az ügyet Brüsszelnek. De szerencsésebb lett volna előbb beszerezni a sziklaszilárd bizonyítékokat.

A legutóbbi napok kakofóniájában egyetlen csend volt a legfeltűnőbb. Még az sem zárható ki, hogy most Gyurcsány Ferenc tett hallgatásával a legtöbbet a magyar-szlovák együttműködésért.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.