(Le)hallgatások kora
az MDF frakcióvezetője
A korábbi történet egy fiatal, ambiciózus miniszterelnökről szól, aki 10 évvel ezelőtt, augusztus 25-én sötét hírt "volt kénytelen" bejelenteni: "olyan dokumentumok állnak rendelkezésünkre, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az előző kormány idején közpénzből, törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt a Fidesz vezetőiről és családtagjaikról". A súlyos vádak példátlanok voltak a magyar demokrácia addigi történetében, a vezető kormánypárt képviselői joggal követeltek magyarázatot. Orbán Viktor állítása szerint vele együtt összesen 27 honatyát figyeltek meg a vezető kormánypártból. Szó szót követett, vizsgálóbizottság is alakult az ügy kapcsán, de megfigyelést bizonyító dokumentumok soha nem kerültek elő.
Csak remélni lehetett, hogy a törvénytelen, tisztességtelen megfigyelés témája nem fog soha többé előkerülni a hazai közéletben. Azonban az MDF napjainkban lezárult elnökválasztási folyamata kapcsán nemrégiben újra lehallgatási ügyben robbant politikai bomba. Az MDF belügyeibe - újra - beavatkozó nagyobbik ellenzéki párt nem elégedett meg a szellemi és anyagi erőforrások korlátlan biztosításával az elnökségre aspiráló Almássy Kornél számára. Most már szinte teljes bizonyossággal állíthatjuk, titkosszolgálati módszerekkel is segítette a konzervatív párt alelnökének kampányát.
Ha egy magáncég titkosszolgálatnak képzeli magát, az "mindössze" a büntetőjog hatálya alá tartozik. De ha egy vállalkozás a következő ciklus potenciális kormánypártjának közbenjárására végez nyomozati és titkosszolgálati tevékenységet, akkor - az egykori miniszterelnök szavaival élve - a megrendelő is méltatlanná válik. Véglegesen és visszavonhatatlanul méltatlanná a keresztény-konzervatív értékrend képviseletére.