Vissza a régit!
tipográfus
Én jobb szeretném, ha a ködös jövő helyett a város jelenéről beszélnénk. Ezért néhány pontban megpróbáltam leírni, mit kellene tenni szerintem Budapesten a következő egy évben.
1. Tessék fákat ültetni! Platánt, kőrist, vadgesztenyét, felőlem akár akácot is (csak ne egész évben bánatos, barna levelű díszfákat). Járnak önök Újlipótvárosban? Ott fák helyett vasoszlopokat ültettek, s most az azokon csüngő egynyáriakat locsolgatják...
2. Tessék bontási tilalmat elrendelni a történelmi város egész területén minden 60 évnél idősebb épületre és építményre. (Az utóbbiakra is, gondoljunk a lecserélt korlátokra, telefonfülkékre, újságos pavilonokra, postaládákra.) Legyen szó egy vasúti átrakodóraktárról vagy egy kerti szaletliről az idősek otthonában - tessék meghagyni! Annyi mindent lebontottak már, és olyan reménytelen építmények kerültek a helyükre: ami maradt, maradjon.
Járnak önök a Józsefvárosban? Látták, mi készül Corvin-Szigony projekt néven? Egy városrész helyén. (Mit városrész! Igazi város. Tisztességes arányokkal épített udvaros házak, faragott mészkő, szerethető gipszcikcakkok. Belül leander, vadszőlő. A kapu még kapu, nem húsz centivel megtoldott bejárati ajtó, a lépcsőház még lépcsőház, ahol megállhatsz kosárral a kézben beszélgetni. Föl tudsz vinni egy zongorát. A lábad alatt mintás cementlap vagy öntött kő, két háború és százmillió csoszogó szandál, sétapálca, kordékerék, roller sem tette tönkre.) Elég az építkezőkből, jöjjenek a felújítók!
3. Tessék betiltani a házak homlokzatát vagy arányait érintő minden átépítést, beleértve a portálok átalakítását és a nyílászárók lecserélését. Nem tudom, tőlünk nyugatabbra (és délebbre, sőt északabbra) van-e még ilyen: nálunk az állam pénzzel támogatja azt, aki kibontatja az eredeti faablakokat, hogy brutálisan mérgező alapanyagokból készült, lelketlen műanyag ablakokat ragasszon a helyébe. A tiltás rendelkezzék az utólag fölszerelt műanyag redőnyökről is. Továbbá a parabolaantennákról, a légkondicionáló dobozokról, az erkélykorlátokra hegesztett hirdetésekről, az otrombán kilógó rácsokról, és persze a beépítésekről, legyen az veranda, erkély vagy fedett terasz. El a kezekkel a homlokzatoktól!
4. Tessék lebontatni minden óriásplakátot a történeti város egész területén. A magánkertekben terpeszkedő önsorsrontó darabokat is. Láttak már önök olyan kereskedelmi óriásplakátot, aminek örültek? Ez reménytelen műfaj, és nálunk valahogy nem akar elhalni.
5. A közepére hagytam, hogy az eddig viccet sejtők is elhiggyék, komolyan gondolom: tessék kitiltani a városi autóforgalmat. Nem egy-két utcából, hanem egész városrészekből. Szerintem mára nyilvánvaló lett: autóknak a Nagykörúton belül semmi keresnivalójuk. Ha a kicsit komolyabb akadályokkal küzdő Velencében sikerül megoldani a hazajutást és az áruszállítást, akkor Budapesten is van rá esély. Nem beszélve a villamoson, hajón (itt most külön mondatok kellenének a hajókról, meg a kikötőkről, meg a parlamenti Duna-fürdőről, meg a szerb piacozókról a rakparton, meg a Rómairól induló túrakenusokról), kerékpáron és persze gyalogosan közlekedő felmenőinkről. Egyszóval: el a kocsikkal a belvárosból! (Tudják önök, hogy a Fővárosi Közgyűlés néhány hónapja elutasította még a dugódíj bevezetéséről szóló esetleges rendeletet előkészítő tanulmány elkészítését is? Értik? Nem a rendeletet, hanem már eleve az annak hatásait vizsgáló tanulmány elkészítését!)
6. A főváros kötelezze a villamos műveket és a telefonszolgáltatókat, hogy az éves nyereségük egy részét a budapesti villanyoszlopok, elosztók, trafódobozok eltüntetésére költse. Tessék a kábeleket beásni a földbe, oda valók. Hogy lehet az, hogy utcák százaiban mindkét oldalon oszloperdőt látunk, közöttük csüngő vagy félig leszakadt kábelekkel? Ez egyébként a közlekedési táblákra is igaz: Budapesten szerintem kb. kétszer annyi tábla és persze táblát tartó oszlop van, mint mondjuk Rómában. Ráadásként korlátozzák a zászlótartó oszlopok építését: mi a csudának minden autókereskedő, benzinkút, közért, sőt önkormányzat elé két-három típus-zászlórúd?
7. Tessék rendeletet alkotni a hirdetésekről. Budapesten bárki kiragaszthat, kiakaszthat, kiszögelhet bármit. Itt mindent ki kell írni, a város egy betűerdő, matricákkal, hirdetésekkel és akciós táblákkal. Önök szerint tiltakozott valaki az ellen, hogy a parkolóórákra hirdetések kerüljenek? Tessék szólni, hogy ezt nem kérjük! Én nem kértem a telefonfülke-plakátokat sem, meg a buszmegállós hirdetéseket sem, és persze egyetlen villanyoszlopra ragasztott akciósszolárium-cetlit sem. Ellenben elbontottak minden világító neonhirdetést, pedig azok adták évtizedeken át Budapest játékos/elegáns arculatát. És nem csak az időközben megszűnt cégek neonjait: a Szerencsejáték Zrt. nemrég szedette le az Oktogon téri Telitalálatot.
8. Tessék ingyenessé tenni a tömegközlekedést! Utazzunk villamoson, trolin vagy fogason! (Most már egyébként 60-as villamos a neve. Remek ötlet.) Utazzunk bármivel, csak ne autóval, hisz az sokkal többe kerül a városlakóknak: folyamatosan széteső úttestek, háromévente lerohadó homlokzatok, üvöltöző emberek, idegbeteg kerékpárosok, a délutánokat sópincékben töltő családok.
9. Tessék működtetni, amit megörököltünk. A padon legyen deszka, a játszótéri kútból folyjon a víz, a kevés megmaradt köztéri óra járjon pontosan (egyáltalán járjon). Alkalmazzon a város csőszöket, és koppintson a szemetelők orrára. Az épületeket használjuk arra, aminek épültek. Elég, ha a Nyugati és a Déli pályaudvarra nézünk. Előbbiben lassan tíz éve egy külvárosi ktsz folyosójához hasonló átjárón kell a csarnokból átmenni a jegypénztárakhoz. Utóbbiban évek óta üresen áll az emeleti presszó, ahonnét feketézés közben a Várhegyre néző, már-már giccses képeslapfotókat lehetne készíteni. A kávét pedig műanyag pohárból isszuk a zokniárus melletti földszinti bodegában.
Hirtelen ezek jutottak eszembe tudományos igény és programalkotás nélkül. Amennyire látom, van min töprengeni, de talán jobb lenne vezetni a várost. Egyébként meg én nem vágyom az új, világvárosnak hirdetett Budapestre. Nem szeretek Combino villamoson utazni, még akkor sem, ha légkondicionált. Ha Lisszabonban járhatnak 80 év körüli villamosok, akkor talán itt is megmaradhattak volna. (De legalább a színük és oldalukon a kedves téglabarna csík, ami sokaknak - nekem - Budapestet jelenti. De hát itt tradíciókat ne keress. Még a sárga színt sem sikerült eltalálni.) Egyszóval: felőlem elfelejthetik az új Budapestet. Inkább adják vissza a régit!
