Nem hinném.

A kórházba járók, a műtétre várók, a szülésre készülők, a fájós lábúak, a gyomorpanaszokkal küzdők, a fekélyesek, az onkológia előtt kétségbeesetten álldogálók, a vérvételre érkezők, leletük miatt izgulók vagy a törött csontúak talán sohasem voltak igazi szereplői ennek az elhúzódó történetnek. De jól jönnek, amikor hivatkozni kell rájuk, érdekeiket, sorsukat emlegetni, s persze a karvalytőkével riogatni őket.

Baj csak akkor van, amikor a beteg a maga valóságában jelenik meg a kórházi folyosón.

Hetekkel, hónapokkal korábban bejegyzett műtétre jelentkezik, de hazaküldik, mert nincs elég sebész, és kevés az altatóorvos. Szakrendelésre vár, de az nem kezdődik el időben, mert az asszisztens épp sztrájktárgyaláson ül, vagy a folyosón azt vitatja kollégáival izgatottan, melyikük az áruló, ki adta le a munkaszerződését, ki hazudik erről, és ki mond igazat. Orvosát keresné, ám a fehér köpenyes doktor fényképezőgéppel és videokamerával a kezében járkál a folyosón, s azt rögzíti, melyik kollégája kinek az ajtaján kopogtat, ki kivel beszélget, s ha közelebb zummol az objektívvel, talán még azt is le tudja olvasni a szájukról, miről folyik épp a diskurzus.

Ilyenkor a beteggel csak baj van.

Elege lesz, kikéri magának az eljárást, felemeli a hangját, panaszt tesz, lázad. Az ilyen beteg macerás, jobb elküldeni melegebb éghajlatra, Amerikába vagy Észak-Koreába, hogy ha nem tetszik valami, csak nézze meg ott, milyen az ellátás - ahogyan azt tették kedden Egerben ketten is, az orvosi kamara titkára, egyben kórházvédő, és az egyik aláírásgyűjtő aktivista.

A beteg csak maradjon csendben, és várjon a sorára. Véletlenül se gondolkozzon el azon, miről szólhat még - lehet, hogy mégsem csak róla? - az egri végvári harc. Netán arról is, hogy az új működtető regulái megnehezíthetik a maszek betegellátást a kórház eszközeivel - ami persze, tudjuk jól, nemcsak Egerben gyakorlat. Avagy megkurtítanák az orvosok pluszbevételeit, amiket egyes pirulák felírásáért kapnak a gyógyszergyártóktól? Vagy esetleg arról szól ez a csata, legyőzi-e az egri jobboldali vezetésű önkormányzat az ország egyetlen baloldali vezetésű megyéjét azzal, hogy átveszi tőle a kórházat - akkor persze lehetne a diadalra hivatkozni hangzatos kampánybeszédekben, akár még távolabbi vidékeken is.

De ezek már túl messzire vezető következtetések. S a nagy töprengésbe a végén még belefájdulna szegény beteg feje.