A konfliktus nem oldódott meg, bár azt nem merném kijelenteni, hogy egy lépéssel sem került közelebb a megoldás.

A mai napig nem ismerjük, milyen összefüggés van a Négy Mancs állatvédő szervezet tiltólistája és aközött, hogy a német nyelvterületen működő áruházláncok levették polcukról a Hungerit termékeit. Hiszen az állatvédő szervezet kampánya 2006-ban kezdődött, és a hipermarketek másfél évig a fülük botját sem mozdították. Amikor pedig megmozdultak, akkor nemcsak kényszertömött - az állatvédők szerint kínzott - libák máját és húsát iktatták ki a kínálatukból, hanem a cég csirketermékeit is. Más cégekkel szemben azonban továbbra is hatástalan maradt a kampány. Nem üldözi senki a francia kacsamájat, noha gyártói rajta vannak a "halállistán". Nem üldözik a kisebb magyar libamájas cégeket sem, holott az árujuk ugyanolyan eljárás után kerül a vágóhídra, mint a Hungerit libái kerültek, míg le nem állították a vágósort. Nem bírálja senki az étteremláncokat és szállodákat, amelyek zavartalanul vásárolják és tálalják fel vendégeiknek a kínzott liba máját. Mivel nem tudni, miért csak másfél év után reagáltak a multik a Négy Mancs kampányára, ezért az sem biztos, hogy ha valami csoda folytán levennék a Hungeritet a tiltólistáról, akkor a cég termékeit újra árulni kezdenék az állati jogokra oly érzékeny áruházak.

Nem tudjuk, hogy valóban fel akarta-e vásárolni valamely konkurens cég a magyar baromfi-feldolgozót - a megkérdezett cégvezető írásbeli nyilatkozatában értelmezhetetlen válaszokat adott az egyik érdeklődő lapnak. De ő legalább válaszolt. A kereskedelmi multik ugyanis rendszerint nem szoktak válaszolni. Ez ügyben sem érkezett semmilyen válasz a médiumok többségének a kérdéseire, de Szirbik Imre, Szentes polgármestere is hiába érdeklődött náluk. Úgy bánnak a magyar médiával és egy település választott vezetőjével, mint gyarmati hatóságok a bennszülöttekkel - nyilván azért teszik, mert megtehetik. Ha pedig ez így van, akkor a megoldást illetően sem számíthatnak túl sok jóra a Hungerit dolgozói meg beszállítói. Van ugyan ígéret, hogy születik egy rendelet, amely előírja, a csomagoláson tüntessék fel: az áru állatkínzásból származik. Ha ez megtörténik, leveszik a Hungeritet a tiltólistáról. Csakhogy ilyen megkülönböztető csomagolás eddig is létezett, mégsem történt semmi. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz fordult az uniós versenyjog megsértése miatt - nem tudni, jár-e valamilyen eredménnyel.

Mindezek ellenére úgy gondolom, eredménynek kell tekinteni azt is, ami az elmúlt másfél hónapban a magyar nyilvánosságban történt ebben az ügyben. Lezajlott egy olyan nyilvános vita, amely végre nem a politikai oldalak szerint előre eldöntött, egyoldalú boszorkányüldözés volt, hanem pró és kontra érzelmektől erősen átitatott, ám mégis kiegyensúlyozott ütköztetése a lényeges argumentumoknak. Arcuk lett végre azoknak az embereknek, akik potenciális vesztesei egy kierőszakolt változásnak. Ez is több a semminél, bár csak kicsivel. Ennyitől ugyanis nem lesz munkahelyük a már elbocsátott és ezután elbocsátandó embereknek.