Sűrű a homály

Igencsak vártam a SZDSZ testületi állásfoglalását a miniszterelnök-pártelnök megújítási javaslatairól, mivel Betlen János a Nap-keltében rendszeresen azzal vezette fel a meghívottakkal való beszélgetéseit, hogy Gyurcsány most aztán igazán a szabad demokraták kedvében járt.

Horn Gábor úgy fogalmazott, hogy meg kell várni a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet. Fodor Gábor kerek perec kimondta, hogy megegyezést csak Gyurcsány nélkül képzeli el. Kóka János véleménye (Fogyókúrára ítélve, szeptember 1.) kritikus ugyan, de Gyurcsánnyal szembeni véleménykülönbsége ellenére nem akar beleszólni a szocialisták belső ügyeibe, és nem kíván feltétlenül a szakértői kormány mellett pálcát törni. Az SZDSZ frakcióvezetője nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak saját modellt kell alkotnia a - ne nevezzük reformnak - kedvező változtatásra. Felsorol több példát, de kérdem én, hogy Kínában és Indiában milyen szinten áll több százmillió ember életszínvonala? Mert erről nem ír, csupán a valóban dinamikus GDP-növekedést ragadja ki, miközben a bérszínvonalat meg sem említi. Ha Kóka úgy véli, hogy elképzeléseiknek - amelyek keserves kompromisszumok révén kerültek be a koalíciós programba - Gyurcsány és az MSZP volt a gátja, akkor rossz helyen keresgél. Miként az egész SZDSZ. Egy esetleges szakértői kormánynak ki kell mondania, hogy miként akarja leszorítani a drága állam költségeit. Kóka János utal erre, de nem határozza meg, milyen konkrétumokra gondol.

Bennem jelentős a szkepticizmus a megegyezést illetően. Ha más nem, akkor legalább az kellene, hogy elgondolkoztassa az "ötletelőket", legyenek azok politikusok vagy szakértők, hogy az a politikai stílus, ami hazánkban uralkodik és egyre jobban leszivárog a helyi politikába is, elrettenti a választókat. A Szonda Ipsos szeptember 1-jén ismertetett közvélemény-kutatása szerint 43 százalék a nem nyilatkozók aránya, ami 11 százalékkal magasabb a listavezető Fidesz támogatottságánál. És ez a valódi többség, amely a politikusokkal szemben igazán óhajtja a megegyezést.

Tősér István

Miskolc

A kötéltáncos

Még álmomban is kísért Jirí Menzel Szeszélyes nyár című filmjének egy briliáns képsora.

Az álmos kisvárosba artisták érkeznek. A főtéren felállított oszlopok között egy bájos kötéltáncosnő produkálja magát. Magabiztosan kúszik fel a kifeszített kötélig, amikor a nézők közül valaki kétségbeesetten felüvölt: - Kisasszony, ne csinálja! Le fog esni! - A kis hölgy rámosolyog, és ügyet sem vetve az aggódó emberre, elindul a kötélen. A kiabáló úr erre átfurakodik a tömegen, rázni kezdi az oszlopot, és egyre kétségbeesettebben üvölt: - Kisasszony, jöjjön le, mert leesik! - A kötéltáncosnő egyre nehezebben tudja megtartani az egyensúlyát, az úr pedig tépi, rángatja az állványzatot, amíg a kis hölgy már nem tudja megtartani magát, és lezuhan a szörnyülködő emberek közé. Az oszloprázó úr pedig diadalmasan körülnéz: - Ugye megmondtam!

Négy évtizeddel a mű születése után, a filmbéli városkánál lényegesen nagyobb, de legalább annyira provinciális kis hazánkban is valami hasonló gyakorlatnak vagyunk a tanúi. Rázzák, habzó szájjal, üvöltve rázzák azt az oszlopot, s nincs a világon az a zseniális artista, aki ilyen körülmények között is megingás nélkül tud megmaradni a kötélen. Márpedig a legkisebb megingás után - kárörvendve és diadalmasan - rögtön felzúg a kórus: Ugye megmondtuk!

Menzel, úgy tűnik, nem csak zseniális filmes. Próféta is.

Csík István

Budapest

Százalékok mágusai

"Két százalék - padlón az MDF", "Új vezető kell az MDF élére" - ilyen címekkel ismertettek a Fidesszel szimpatizáló médiumok egy kizárólag az MDF-ről szóló kutatást. A Századvég kutatása és közleménye vélhetőleg az MDF éppen zajló elnökválasztási kampányára kívánt befolyást gyakorolni. Ez egy kutatóintézettől némileg szokatlan.

Az eredmények és a következtetések között némi ellentmondás van. A kutatás az MDF erősödését mérte, a biztos szavazó pártválasztók körében (ami a legjobban közelíti a választási eredményeket) két százalékkal. A szavazók fele az MDF-et felelős ellenzéki pártnak tartja, s csaknem kétharmaduk középen vagy jobboldalt álló pártként azonosítja. Ez az MSZP és a Fidesz üres hatalmi harcában részt venni nem kívánó, korszerű konzervatív politikát folytató párt számára egyértelmű siker. Az eredmények többsége tehát az MDF jelenlegi politikáját igazolja vissza.

A Századvég ugyanakkor mindent megtesz, hogy a számokat az MDF számára kedvezőtlen módon tálalja. A két legjellemzőbb példa: "A válaszolók alig több mint négytizede szerint az MDF jobboldali, valamint jobbközép párt, ám 11 százalékuk szerint inkább tartozik a baloldalhoz (...)." Az "alig több mint négytized" ugyebár négyszer annyi, mint a 11 százalék, a megfogalmazás pedig szemérmetlenül sugalmazza ennek ellenkezőjét. A másik példa: "Amíg ugyanis a mintába kerülő válaszadók csak fele állítja azt, hogy a párt felelős ellenzéki szervezet, addig 27 százalékuk egyenesen úgy gondolja, hogy az MDF túlzottan megengedő politikát folytat a jelenleg regnáló kormánnyal szemben." Ez az idézet is magáért beszél.

A Századvég fő üzenete, hogy "a párt egy most esedékes országgyűlési választáson szinte bizonyos, hogy nem lépné át a parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékos bejutási küszöböt". Írják ezt úgy, hogy az MDF támogatása a biztos pártválasztók körében az ő kutatásuk szerint is a bejutási küszöb közelében van, az utóbbi években pedig szinte sohasem mérték az MDF támogatottságát ennél magasabban.

2004-ben, az EP-választás előtt a Századvég három százalékot jósolt az MDF-nek (mely végül öt százalék fölött teljesített). 2006-ban az intézet elemzői teljes magabiztossággal nyilatkozgatták, hogy a pártnak nincs esélye az Országgyűlésbe kerülésre. A Századvég mind 2002-ben, mind 2006-ban Fidesz-kormány megalakulását jósolta a választások előtt...

Kerék-Bárczy Szabolcs

a Magyar Demokrata Fórum

külügyi kabinetjének vezetője

Rólunk

Nem tudom, hogy a szeptember 8-i lapjukban is megjelent MTI-hírt ki fogalmazta meg először. Azóta az abban rejlő baki végigfutott a hazai médián. Idézem: "...ráhajtott a sínekre a Győr megyei Lövő község vasúti átjárójában". Márpedig: ilyent, hogy Győr megye, a mai közigazgatási térképen nem találunk. Van Győr-Moson-Sopron megye. Volt Győr megye is (1950-ig), de akkor Lövő Sopron megyéhez tartozott.

Dr. Varsányi Péter

A telefonügyeletre érkezett:

l Kevés az olvasói vélemény, nincs szükség a nagyobb tanulmányokra, Tamás Gáspár Miklós írjon szaklapokba.

l Nagyon tetszett Csákvári Géza Karcmentes szenvedély című írása (szeptember 9.).