Dinnyéskedés
az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
A hazai piacon sokszor előbb a külhoni gyümölcs jelenik meg, drágábban, s azt fokozatosan váltja fel a hazai. A szezon alaposan megnyúlik, az árak pedig fokozatosan mérséklődnek minél bővebb a termés, annál inkább. Gondot az okoz, ha a hazai termés olcsóbb importba szalad bele.
Úgy tűnik, a hazai gyümölcspiacon könnyű léket vágni. Tavaly rossz volt a termés, hiány volt az európai piacokon, magasabbak voltak az árak. A fagy és a tikkasztó hőség gátolta az érést, majd a szüretet. Az idei szezonban meg hűvös, esős szelek lohasztották a vásárlók kedvét. Hidegben a vásárló nem epekedik annyira hűsítő dinnyefalat után, közben pedig beérik a többi gyümölcs is sorjában. Az időjárás kénye-kedvétől igencsak függ, eljut-e az utolsó érett dinnye vagy más gyümölcs a családok asztalára. Az idei meggy egy része már nem jutott el, a bő termés okozott zavart, mivel a felvásárlók a nagyobb mennyiség után kevesebbet tudtak fizetni kilójáért a termelőknek. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2007-ben, amikor kevesebb termett, a friss gyümölcsök fogyasztói ára júniusban 13 százalékkal haladta meg az előző évit, júliusban 9 százalékkal. 2008 nyarán fordult a kocka, júniusban 4 százalékkal, júliusban 6 százalékkal maradtak el a bolti árak az előző évitől. Sok meggy az aszfalton végezte, tonnányit ingyen osztottak. A Versenyhivatal nem talált okot elmarasztalásra a felvásárlók vélt összejátszása miatt. Tonnákban kellett mérni az áruházak parkolóiban kizúdított dinnyeáradatot is, amiből persze boldogan vitt haza az, aki épebb darabokat tudott összeszedni a földről.
Az indulatos érvek szerint az áruházlánc 49 forintos, szezon eleji, akciós dinynyeára lenyomja a beszerzési árat, az exportárat is, hiszen a külhoni vevő állítólag el sem tudja képzelni, hogyan lehet nálunk ennyiért dinnyét árulni.
A mezőgazdasági szakhivatal rövid vizsgálat után bejelentette, hogy a lánc beszerzési ár alatt értékesítette a dinnyét: 65 forintért vette, 49 forintért akciózta. Mégsem nyomta le tehát a beszerzési árat? Minden bizonnyal nem véletlen, hogy az indulatok az áruházlánctól a felvásárlók felé fordultak. Tény, hogy törvény tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést. Ez a paszszus semmiféle kivételt nem enged, talán ez is oka, hogy időnként nem jut el minden szem gyümölcs a vásárlóhoz. Bebizonyosodott, hogy ez a szabály igencsak bátorítja az importot, hiszen egy másik lánc szabadon árulhatta 49 forintos dinnyéjét, mert import volt, és nem kellett drágábban beszerezni. Érdekes módon ez a 49 forintos ár nem rontotta a piaci esélyeket.
Nincs hír a beszerzési ár alatti árusítás vizsgálatának jogerős lezárásáról, de a szaktárca nem mulasztotta el villámgyorsan kijelenteni: több tízmilliós bírság várható. Ez a nyomásgyakorlás a legrosszabbkor jött, amikor hűvösebbre, esősebbre fordult az idő, s elmosta a dinnyepiacot. A szaktárca honlapján ma is ott virít a vizsgálat befolyásolására alkalmas előrejelzés, a "bűnös" lánc nevével. A nyilvánosságot rágcsáló egérke vidáman él, mivel számíthat rá, hogy itt szorosan fogják a macska farkincáját: a nagy hadműveletben a mezőgazdasági szakhatóság pontosan célozva talál több tonna, patkányrágta húst egy "gyártó" kosztól rothadó "telephelyén". A "telephely" másodszor is megbukik a hatósági ellenőrzésen, de ebben az esetben nincs bejelentés: ki volt a tettes.
A harmadik lánc kicsit később 48 forintért hirdette a dinnyéjét. Rátapintván a piac ütőerére, érzékelte, a több dinnyét olcsóbban lehet csak eladni. Ez a lánc már körültekintő volt, elmagyarázta, hogy nem szeretné, ha kárba veszne a termés, ezért hasznáról, költségfedezetéről lemond. A tényszerűség kedvéért: ez reklám is volt.
A rossz nyelvek szerint egyébként egyes kiszállítók a szezon kezdetén roszszabb minőséget vittek külföldre, amit azon nyomban vissza is küldtek, a magyar dinnye minőségét illető, kellemetlen megjegyzésekkel. Leütötték a magas labdát. Tegyük hozzá, az erős forint is hatásos ellenszere a kivitelnek és serkentője az importnak. Több léket is kapott már a gyümölcspiac, s nehéz a kiszolgáltatott termelőnek. A költségek tetemesek, s a külpiac annyira értékelődött le, amennyire a forint fel. A politikusok közben sorra fenik piaclékelő késüket, ki itt, ki ott hasít bele.
A gyümölcspiac három részre tagolható. A termelők egy része előre, hosszú távra szerződik a felvásárlóval, esetleg tagja a termelők felvásárló és értékesítő szövetségének, mely a külpiacra is és a hazaira is nagyban adja tovább a terményt. Itt az ár ugyan kisebb a szezon csúcsáránál, de a termelőt biztos piac kárpótolja. A boltos kereskedő is biztosan fizet, mint most a dinnyéért, így ebben a körben kevesebben fizetnek rá. A termelő nem vár a bizonytalan utolsó pillanatig, és ez a megoldás sok tekintetben orvosolja a birtokszerkezet vélt vagy valós bajait.
A termelők másik csoportja nem szerződik soha senkivel: minden papír, tanúsítvány nélkül indul útjára az áru a "nepperbirodalom" felé (s ez a csatorna a feketéző boltokig, piacokig jól ki van építve). Itt kellene leginkább emelni a blokádot, de persze nem itt emelik.
Vannak olyan termelők is, akik nem szerződnek előre, hanem abban bíznak, hogy majd csúcsidőben, a legjobb áron adják el a gyümölcsöt. Ez a legkockázatosabb üzletmenet, mivel jöhet fagy, hőség, eső, aszály, jég, forintárfolyam és túlkínálat. Ebben a körben robban ki mindig a legélesebb vita a vásárló pénzén, a meggy, a dinnye, az alma árán, amin sokan osztoznak: termelő, felvásárló, feldolgozó, kereskedő, no meg a költségvetés.
Végül nem eshet messze az alma a dinnyétől, hiszen a kalaposinas hiába vesz méretet, ha a kalapot nem itthon szabják. Jobb, ha ezt mindenki időben mérlegeli - a magyar gazdák megtették ezt, saját oldalukról kiindulva nagyon is okosan együtt blokádolnak a lengyel gazdákkal, tudomásul veszik a realitásokat. Mindenki enged egy kicsit ezt nehezen úszhatja meg bármely fél, főként azért, mert érik az alma is. Sajnos a vásárló pénztárcája nagyon vékony, ő nem fog engedni egy fillért sem, legfeljebb kevesebb almát vesz majd. Az olcsó léalma pedig - ami úgyszintén alma! - a boltokban lehúzhatja az étkezési alma egész piacát.
