Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is befolyásoló döntéseket – mondta a kvótanépszavazás bejelentésekor a miniszterelnök. Utóbb azt is kifejtette, hogy a referendummal az uniós szerveket akarja rákényszeríteni az európai migrációs politika megváltoztatására, ami azonban szerencsére a független választási bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság szerint is a ma­gyar Országgyűlés hatásköre.

Hamarosan megtudhatjuk, hogy vajon a magyarországi olimpiarendezés is olyasmi-e, amiről nem lehet az emberek feje fölött dönteni. Hogy befolyásolja-e a jelen és a jövő nemzedékek életét, arról talán érdemes lenne meghallgatni a görögök tapasztalatait is, ők ugyanis 2004 óta nyögik az athéni játékok terheit, a túlárazott stadionjaikat csak az enyészet látogatja, a dicső építményekből lassan kevesebb marad, mint az antik Görögország romjaiból. Ha arra nincs is energia, hogy az előző rendezőket meghallgassuk arról, mennyit költöttek a játékokra az eredetileg tervezett összeg helyett, a magyar adófizetők véleményét mindenképpen érdemes lenne kikérni.

Olimpiatörvényünk már van, tehát azzal nehéz lesz érvelni, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem parlamenti kompetencia, ezért nem szavazhatunk róla.

Az persze világos, hogy rettegnek a néptől. Idézet az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányból: „kiemelt jelentőséggel bír, hogy léteznek-e olyan jogi eszközök, amelyek igénybevételével a társadalom a rendezést megakadályozhatja”. Már csak az ürügyre vagyunk kíváncsiak, amivel a véleménynyilvánítást elgáncsolják. De ne aggódjon senki: az effajta jogászkodás olimpiai bajnokait a kormány rég leigazolta.

Alig várják, hogy megmutathassák ország-világnak, mire képesek.