A rosszindulatú ellenzék azonnal Lex Tétényinek keresztelte el az új jogintézményt (utalva rá, hogy annak elsődleges célja nyilvánvalóan Tétényi Éva esztergomi polgármester további politikai karrierjének megakasztása). Mára azonban kiderült, hogy ha a törvényt netán "lex Vásárhelynek" nevezik, akkor sem jártak volna messze a realitástól.

A közelmúltig Lázár János által vezetett, éppen a kormánypárti politikus államtitkárrá válása miatt új polgármestert választó (és kormánykörökben a Fidesz hűbérbirtokának tekintett) Hódmezővásárhely toronymagasan vezeti a legeladósodottabb magyar városok listáját, akár az egy főre jutó, akár az éves bevétel arányában mért tartozást tekintjük összehasonlítási alapnak. Ha létezik olyan magyar település, ahol a jövő elzálogosítása politikai felelősért kiált, akkor a Csongrád megyei város mindenképpen ebbe a körbe tartozik. A kormánypárt a hét végi választáson azt az Almási István alpolgármestert indítja, aki Lázár árnyékában, szürke eminenciásként tevőlegesen hozzájárult a "görög léptékű" vásárhelyi adósságcsapda felállításához.

A "Na és?"-ek és "Oszt jónapot"-ok országában az erős beágyazottságú fideszes potentátot nyilván csont nélkül megválasztják - az viszont legalább is bájos, milyen látványosan írja felül Orbán hű emberének esetében a nyilvánosan hirdetett elveket a napi politikai érdek.

Hódmezővásárhely ellen indult adósságrendezési eljárás, legalább is erre utal az az idén januári hír, amely szerint a Szegedi Törvényszék megszüntette a várossal szembeni procedúrát. Bár a bíróság első fokon a városnak adott igazat, a hitelező magáncég nem hagyta annyiban, és másodfokon harcolt tovább az igazáért. Az ügy kimeneteléről az interneten nem találtunk további hírt, az viszont bizonyos, hogy megszüntetni csak olyan eljárást lehet, amelyet előzőleg elindítottak (márpedig a lex Tétényi elindított, és nem sikeresen végigvitt adósságrendezési eljárást említ). Ennél is izgalmasabb azonban, hogy aa Állami Számvevőszék friss jelentése szerint Hódmezővásárhely hatalmas tömegű lejárt szállítói tartozást (azaz adósságot) görget maga előtt, és nincs rá hihető magyarázat, hogy ezekben az ügyekben miért késlekedik a hatósági intézkedés (a vonatkozó jogszabály szerit ugyanis a polgármesternek - esetünkben Lázár Jánosnak - a 60 napon túl lejárt szállítói tartozások esetében az esedékességet követő 90. nap után az adósságrendezési eljárást kezdeményeznie kellett volna.

Az előrelátó kormánypárti honatyák "szerencsére" gondosan beépítettek egy kiskaput a törvénybe: a városukat cső(d)be húzó helyi politikusokat csak az általános választásokon tiltották el a jelöltségtől, a passzus az időközi választásokra nem vonatkozik. Alighanem éppen azért, mert tartottak tőle, hogy Hódmezővásárhely, Pécs, Kaposvár, Debrecen, vagy valamelyik másik nyakig eladósodott fideszes sasfészek esetleg bedől, mielőtt a lex Tétényit élesben bevethetnék azon az egyetlen településen, ahol valójában használni akarják.