Az Európai Unióban elsőként Magyarországon illegitim és csaló választás lehet 2014-ben. Az alulírottak részt vettünk az egypárti magyar kommunista rendszer elleni demokráciamozgalomban. Többpárti, szabad és méltányos választásért küzdöttünk, s 1990-ben elértük ezt a célt. Azóta az ország négyévenként olyan legitim szabályok alapján választott parlamentet és kormányt, amelyeket az összes párt hozzájárulásával és egyetértésével fogadtak el.

Most azonban megtörtént az, ami az elmúlt két évtizedben elképzelhetetlennek tűnt. A 2012. november 26-án elfogadott „választási eljárásjogi törvény” bevégzi az alkotmányos fékek és ellensúlyok lebontását. Az új szabályok alapján 2014-ben Magyarországon lehetetlenné válna a szabad, méltányos, csalástól mentes, a választók akaratát híven kifejező választás.

Az alábbiakban részletezzük az új magyar választójogi törvények három fő vonását:

• illegitimek, mert diktátummal születtek;

• korlátozóak és kirekesztőek;

• csaló választásokhoz teremtenek intézményes kereteket.

Felhívjuk az Alkotmánybíróságot, az Európai Bizottságot, az Európai Parlament képviselőit, az EU kormányait, az Európa Tanácsot és az EBESZ-t: idejében akadályozzák meg, hogy 2014-ben a magyar nép a most elfogadott, illegitim, korlátozó, kirekesztő és csalásokat intézményesítő szabályok alapján kényszerüljön választásokat tartani. Az európai értékek védelméhez rendelkezésre álló jogi és diplomáciai eszközökkel, ha kell, új rendszabályok bevezetésével gátolják meg az auto­krácia meghonosítását az Európai Unióban.

Erre a társadalmi béke megőrzése miatt is szükség van. Magyarországon két év óta zajlik a demokratikus garanciák módszeres felszámolása. A szabad, tiszta választás lenne az utolsó esély, hogy a magyar nép békés úton vigye vissza államát a demokráciába és a joguralomba. Ha Magyarországon meghamisított eredményű vagy akár csupán illegitim szabályok szerint lebonyolított választás zajlana 2014-ben, egy tagállamban megszűnne a lehetőség a demokrácia jogállami úton történő öngyógyulására. A magyar nép rákényszerülhet, hogy mint az ­unión kívüli autokráciák és áldemokrá­ciák lakossága, az összecsapások veszélyét is felidéző polgári engedetlenséggel válaszoljon a demokrácia megerőszakolására. Az európai intézményeknek nem lenne szabad megvárniuk, hogy a közös elveket semmibe vevő kormányzat ilyen válságba taszítson egy tagállamot.

Követeljük, hogy az Alkotmánybíróság ne részleges és formalitásokat kifogásoló határozatot hozzon, hanem mutasson rá: ezek a diktátumos választójogi törvények meghiúsítják a szabad és tiszta választásokat, megszüntetik a jogállami garanciákat, lerombolják a demokráciát.

Felhívjuk az európai intézményeket, hogy az alkotmánybírósági felülvizsgálatot e szempontok figyelembevételével kövessék nyomon.

1. Európának nem szabad eltűrnie, hogy Magyarország új választójoga nem legitim, mert egypárti diktátummal, a parlamentarizmus félresöprésével született.

A 2010-ben szabad választáson hatalomra került párt, huszonöt év után először kizárólag saját pártérdekét követve, egyedül fogadott el új választójogot. Tette ezt minden más párt részvétele nélkül, sőt azok heves tiltakozása ellenére. Ugyanazt a módszert alkalmazta, mint saját új alkotmánya keresztülerőszakolásakor vagy a médiapluralizmus, az igazságszolgáltatási függetlenség, az alkotmányos felügyelet, a vallási egyenlőség, a szakszervezeti jogok felszámolásakor.

Hiába hivatkozik az uralkodó párt az előző választáson elnyert kétharmados parlamenti többségére. Amit tesz, nyíltan szembemegy a demokrácia és a joguralom szabályait lefektető koppenhágai elvekkel. Ezek leszögezik, hogy az alapjogokról csak széles körű legitimitást biztosítva, plurális elfogadottságra törekedve, önkorlátozó módon lehet dönteni, s nincs olyan többség, amely igazolhatná a szabad és tiszta választáshoz való jog elnyomását.

2. Európának nem szabad eltűrnie az új választási szabályokat, melyek durván korlátozzák a politikai versenyt, és nyíltan kirekesztőek.

Az új médiarendszer, az új választási törvények és az ezekhez cinikusan hozzáigazított alkotmány az uralkodó párt érdekeit követve magyar állampolgárok tömegeit igyekeznek megakadályozni alapvető joguk, a szabad választás gyakorlásában. Az új törvények leküzdhetetlen akadályokkal nehezítik a választói részvételt, és önkényesen korlátozzák az ellenzéki pártok kampányfeltételeit.

• A törvény megtiltja, hogy a kereskedelmi rádiók-televíziók teret adjanak a választási kampánynak vagy hirdetéseknek. A közmé­diát már eddig is az uralkodó párt propagandaszervévé változtatták. A kritikus hangú médiumokat ellehetetlenítik; a médiumok jogait visszaállító bírósági döntéseket semmibe veszik.

• A kormány kistafírozza álcivil klientúráját, amely hatalmas tömegben rendel kormánypárti politikai hirdetéseket; eközben a pártok költségvetési finanszírozásának megszüntetését tervezi.

• A kormánypárt a maga számára kedvezően átrajzolta a választási körzethatárokat; a mai körzethatárok alapján a Fidesz 1998 óta minden választást megnyert volna.

• Magyarország az egyetlen ország az egész világon, amely a kiválóan működő nemzeti választói névjegyzék modern rendszeréből vissza­felé lép az önkéntes regisztráció elavult, már csak néhány országban megmaradt rendszere felé. Az önkéntes regisztrációt – például az Egyesült Államokban – minden nemzetközi választási standard és megfigyelő azért bírálja, mert lehetőséget nyújt etnikai, műveltségi, szociális és területi diszkriminációra, jelentős számú állampolgárnak a választójogtól való gyakorlati megfosztására, a választásokon való részvétel csökkentésére, a választási eredmények delegitimálására, átpolitizált vitákra és hatalmi manipulációkra.

• Az előzetes regisztráció bevezetése a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint 4 millióra csökkenti a választójogosultak számát, míg az eddigi szabályozás alapján 8 millió állampolgár szavazhatott. A jogosultak számának ilyen radikális csökkentése szakítást jelent az általános választójog elvével.

• A törvény megtiltja a regisztrációt a választási kampány utolsó két hetében, amivel értelmetlenné teszi a pártok kampányát a bizonytalan szavazók megnyerésére.

• Mivel alkotmányba ütközött volna az indokolatlan áttérés az önkéntes regisztrációra, valamint annak tilalma az utolsó hetekben, a törvény meghozatalával egyidejűleg ezeket a részletszabályokat is beiktatták az alkotmányba, hogy lehetetlenné tegyék alkotmányos felülvizsgálatukat.

• Más és más választási eljárási szabályok fognak vonatkozni a határon túl, illetve az ország területén élő magyar állampolgárokra. Így pél­dául a törvény megtiltja a levélben való regisztrációt a belföldön élő állampolgároknak, amivel állampolgárok százezreit riasztja vissza attól, hogy vállalják a választási jog gyakorlásával járó bürokratikus nehéz­ségeket.

• A kormány államosította, illetve egyházi kézbe adta az iskolákat, leváltotta az iskolaigazgatókat, és a szülői jogokat megrövidítve, kötelező tananyaggal bátorítja az elsőszavazók iskolai indoktrinációját. A törvény megengedi a regisztráció iskolai szervezését is.

• A kisebbségek, így a cigányság parlamenti képviseletét csak úgy teszi lehetővé, hogy a kisebbségi listákra szavazóktól megvonja a pártokra történő szavazás jogát; ez a kisebbségi jogok elősegítése helyett százezrek politikai jogainak diszkriminatív elvonását jelenti.

3. Európának nem szabad eltűrnie, hogy az új szabályokkal a kormány nyíltan megteremti a választási csalások lehetőségét.

• A törvény gyakorlatilag többséget biztosít a kormánypártok választott és delegált tagjainak a választási eljárást felügyelő bizottságok minden szintjén, ily módon megakadályozhatja a panaszok felvételét és azok pártatlan elbírálását.

• Az a párt, mely nem tud két delegáltat küldeni egy helyi bizottságba, egyet sem küldhet, és képviselet nélkül marad.

• A „független” bizottsági tagokat vagy a kétharmados többségű parlament, vagy a 95 százalékban kormánypárti többségű önkormányzatok nevezik ki a bizottságokba.

• A Nemzeti Választási Bizottságot, amely végső soron minden panaszt elbírál, kilenc évre nevezik ki minden eljövendő (parlamenti, helyhatósági és európai) választásra, és benne a Fidesz képviselőinek így minden körülmények között kilenc évig többsége lesz.

• Az új eljárási törvény szándékosan létrehozott joghézagai (pél­dául a regisztrációs kampány szabályainak hiánya), tág teret biztosítanak a Nemzeti Választási Bizottság kormánypárti többségének arra, hogy konkrét ügyekben önkényesen elmarasztalja az ellenzéki pártokat.

• Míg az eddig érvényben lévő törvényben szerepelt a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslatok pártatlan elbírálásának kötelessége, ezek az eljárási alapelvek az új törvényből kimaradtak.

• Az eddigi választások informatikai rendszerének szolgáltatóját államosítják, amely így közvetlen kormánypárti irányítás alá kerül.

• Az elektronikus szavazatfeldolgozás folyamatát új állomásokkal szakítja meg a törvény a tipikusan Fidesz-irányítás alatt álló önkormányzatoknál. Ilyen például a külföldön való szavazás, a levélszavazás, a mozgóurnás szavazás eredményeire való várakozás. Ez ellenőrizhetetlen lehetőségeket nyújt az eredmények manipulálására.

• A Fidesz-kormány alatt állampolgárságot s hozzá szavazati jogot adományoztak a környező országok több százezer magyarjának. Ám a kormány a határon túli magyarok „védelmére” hivatkozva sem a választások előtt, sem a választások után nem hajlandó nyilvánosságra hozni az ottani szavazók listáját, de még a számukat sem országokra lebontva. Ezzel Európában egyedülálló módon több százezer szavazat valós volta nem lesz ellenőrizhető.

• A külföldi magyarok levélszavazatainak beérkezésére a törvény többnapos határidőt biztosít. A késve beérkező levélszavazatok eredményét a Fidesz-többségű Nemzeti Választási Bizottság fogja közölni, a társadalom bármilyen ellenőrzési lehetősége nélkül.

• A külföldi magyarok a magyar állam külképviseletein is szavazhatnak. Ide a pártok csak saját költségükön küldhetnek megfigyelőket, de ők sem láthatják a szavazói listákat.

• A törvény egy miniszterre bízza annak meghatározását, hogy a választás teljes körű eredményéből mely adatokat tesz közzé, és milyen matematikai-logikai összefüggéseknek kell megfelelniük az eredményt tartalmazó jegyzőkönyvek rovatainak.

• A nemzetközi megfigyelők akkreditálásáról vagy az akkreditáció megtagadásáról a Nemzeti Választási Bizottság kilenc évre kinevezett elnöke indoklás nélkül dönt, mely döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

• A nemzetközi kötelezettségekkel dacolva a megfigyelőknek tilos kérdéseket feltenniük a pártok képviselőinek, a jelölteknek vagy a szavazóknak. Csak a választási bizottsághoz intézhetnek kérdést.

Haladéktalan cselekvésre szólítjuk fel Magyarország és Európa demokratáit, s külön is a magyar Alkotmánybíróságot és az európai intézményeket. Védjék meg a demokrácia alapját, a szabad és tiszta választást. Másfél évünk van rá, kevés az idő.

Budapest, 2012. december 5.

Ara-Kovács Attila, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László, Szilágyi Sándor