Egy szóval összefoglalva Dörner pályázatát: döbbenet

Dörner György pályázatából mazsolázunk. Méghozzá úgy, hogy részleteket ragadunk ki a szövegösszefüggésekből. Nem feledkezünk meg a szöveg összefüggéstelen részleteiről sem. Szánalmas katyvasszal is lehet nyerni: ez a tanulság.

Summáját írom Dörner György pályázatának. Előre szólok, megmutatjuk az egészet okulásképpen. Az előzményekről annyit, hogy a színész a jelenlegi igazgató, Márta István ellenében megpályázta az Új Színház igazgatói posztját. Pályázatát az előzetes véleményező bizottság 6:2 arányban nem támogatta. A kettő igent városházi hivatalnokoktól, Tarlós István főpolgármester beosztottjaitól kapta. Ennek hírét véve Dörner György nem a férfias megoldást választotta, tudjuk. Hanem azt, hogy Csurka István lesz az intendánsa. Tarlós István meg jól kinevezte.

"Nemzeti elkötelezettségem közismert – írja Dörner motivációs levelében, és megnyugtatja a bíráló bizottság mindkét  rá szavazó tagját arról: nem fenyegeti az a veszély, hogy kizárólag egy szűkebb csoportra támaszkodna. "Sőt, úgy vélem – írja –, hogy a nemzeti dráma és annak 'színházasítása' olyan ügy, amely inkább összeterel, mint szétválaszt művészeket.

Hogy a színházasítás szót miért tette idézőjelbe, meg nem fejtem, de ez legyen Tarlós két beosztottjának problémája.

Jön aztán a "jelenlegi gazdasági helyzet", melyre a kommunista vezetők éppen négy évtizeden át oly szépen tudtak hivatkozni, tessenek utánanézni korabeli újságokban. Itt annyit változott a (jelenlegi magyar) helyzet, hogy Dörner valódi (azaz: nem hamis, csinált, tisztességtelen stb.) magyar szellemi és színházi műhelyt fog felmutatni. A magyarázó tagmondat így szól: "...mivel a nehéz helyzetekben a nemzeti együvé tartozás intézményei révén vészelhetők át a válságok."

Azt a kérdést tenném föl szerényen: most akkor tessék mondani, hülyék vagyunk mi? Vagy magyarok?

Az önéletrajz után jön az Új Színház - idézem pontosan, tessék megnézni a dokumentumban, nem kamu - Művészeit koncepciója. Arra sem volt idő (a pályázat augusztusban készült), hogy az elütést ('művészeit') a művész úr kijavítsa. "Az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva - vázolja ehelyett Dörner -, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt".

Mi van?

A jóember a művészeit koncepcióban a névügyről ezt írja: "Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát."

Ami ezután jön, párját ritkítja. A pályázat elbírálóját az sem érdekelte, hogy Dörner Szophoklész nevét is képtelen normálisan leírni (Sophoklész), de a jelek szerint elégedettnek bizonyult a középszerű és némileg eszelős nemzeti retorika olvastán. A pályázó mindemellett fütyült az egészre. Nem javította a 'csomópontiai'-t (sic!), írta, ami eszébe jutott, nemigen számított arra, hogy valaki egyszer komolyan veszi a zavaros szöveget.

Mi sem terveztük, én meg pláne (aki rajongója vagyok a Stílusgyakorlatnak, Dörner igen nagyot alakít benne), de most, hogy Dörnert 6 a 2 ellenében odatették, rákényszerülök. Nem a legkellemesebb olvasmány, de sokat fogok belőle tanulni.

Ajánlom mindazoknak, akik nem vesztették el a józanságukat, s megmaradtak normális magyarnak ebben a szerencsétlen országban.

Dörner pályázatának teljes szövege itt még elérhető (az atlatszo.hu tette föl reggel, de a szerver 9-től nem érhető el. Bodoky Tamás nem zárta ki a támadás eshetőségét sem - A Szerk.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.