"Dolgozzanak, ne csak üdüljenek" - mondta. A polgármester az önköltséget sokallta, s egyenes összefüggést vélt fölfedezni a Békés Megyei Vízművek Zrt. alkalmazottainak járó juttatások és a magas vízdíj között. A testületi ülésen Babák hosszú gondolatfutamát azzal zárta a vízművekre utalva, hogy: "nem teszik az ablakba a véleményemet, de ez az ő problémájuk".

Régi vita áll az ügy mögött, amelyben Szarvas eltaktikázta magát. Az önkormányzat tavasszal nem fogadta el a vízművek 11,9 százalékos vízdíjemelési javaslatát, a cég viszont a májusi közgyűlésen jóváhagyta ezt, így érvénybe lépett, s ez kötelező minden érintett településre nézve. Így a cégben hétszázalékos tulajdonnal rendelkező szarvasi önkormányzatnak és a lakosságnak visszamenőlegesen kell megfizetnie az emelést és az emelés utáni különbözetet.

A Békés megyei vízművek 700 fős kollektívájának több mint 60 százaléka szakszervezeti tag. Így a polgármesteri javaslat nyomán kb. 450 embert kellene kirúgni. Ez a cég és a megyei vízszolgáltatás azonnali összeomlásához vezetne. Az újságolvasó és a tévénéző azt hihetné, hogy Babák gondolatfutamáról és "javaslatáról" mint hírértékű fejleményről rögvest beszámolt a helyi és a megyei sajtó. De nem. Az első beszámoló - négyperces videofelvételen bemutatva Babák mondandójának lényegét - szeptember 3-án jelent meg egy békéscsabai központú hírportálon, amelynek nincs szarvasi tudósítója. A helyi lapok és televíziók nem számoltak be erről a közjátékról. A megyei napilap sem tartotta fontosnak. Lehetséges, hogy nem is szerzett róla tudomást. Ám az is lehet, hogy jelen volt a lap tudósítója, de nem gondolta skandalumnak, még említésre méltónak sem, hogy a XXI. században, parlamentáris viszonyok között egy politikus a szakszervezet felszámolásáról és tagjainak kirúgásáról értekezik.

Elsőként szeptember 8-án, 11 nappal az események után jelent meg valami az esettel kapcsolatban a megyei napilap online változatában. A vízműves-szakszervezet közelgő tiltakozó akciójáról számoltak be, de a "tudósításból" nem derült ki, hogy mi ellen tiltakoznak. Ezt a cikkhez küldött hozzászólások sérelmezték, mire az írás lekerült a honlapról, és még aznap egy újabb információ jelent meg. Így majdnem kéthetes késéssel, de a megye szélesebb közvéleménye is értesülhetett a polgármester sajátos álláspontjáról.

Átkozott nehéz egyszerre üzletelni minden önkormányzattal és közben megyei közéleti lapnak is lenni. Bajos a sajtó társadalmi ellenőrző szerepét betölteni ott, ahol a cikk csak azt a felületet jelenti, amelyet nem sikerült hirdetésként eladni.

Országos hír akkor keveredett az ügyből, amikor az OÉT szeptember 5-i ülésén a Szarvason elhangzottak ellen tiltakoztak a szakszervezetek, de azt még a munkaadói oldal is aggályosnak találta.

"Mindenkitől bocsánatot kérek, akit esetleg megbántottam a kijelentésemmel" - nyilatkozta a külföldi nyaraláson lévő Babák Mihály a Népszabadságnak szeptember 5-én. Hozzátette: "Lehet, hogy butaságot mondtam, ezért bárkit megkövetek, de sajnos elő szokott fordulni, hogy az ember nyűgében meggondolatlanságokat mond."

Babák azzal magyarázta a nyűgét, hogy most 50 százalékos vízdíjemelést kell végrehajtani Szarvason, egyebek között a vízműves dolgozók magas juttatásai miatt. Ám sem az 50 százalékos vízdíjemelés, sem a magas juttatások nem igazak. A kettő közötti összefüggés végképp nem.

Szeptember 11-én Babák a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete titkárának, Zsíros Sándornak az egy héttel azelőtti levelére válaszolva kifejtette, hogy "a felesleges magyarázkodást e levélben mellőzve, az érdekképviseletek megsemmisítéseként értelmezett minden nyilatkozatomat (...) visszavonom". Majd kifejtette, egy leendő megbeszélés után a szakszervezet is megérti, hogy nem az ő "demokráciafelfogásával van a gond". Nem találta őszintének és meggyőzőnek ezeket a "bocsánatkéréseket" a megyei vízművek szakszervezete. A levelet nem is neki címezték. Másrészt, Babák nem magától, hanem a felháborodás hatására vonta vissza mondatait. Így az érdekvédelem nem fújta le a szeptember 13-i tiltakozó nagygyűlést.

A demonstráció az országos kereskedelmi televíziók híradóit nem érdekelte,, a Magyar Televízió stábja jelen volt, de az esti híradóban hiába vártuk az erről szóló beszámolót. A többség helyi ügynek vélte a történteket, miközben alkotmányos alapjogokról volt szó. A Szarvas és Vidéke című helyi önkormányzati lap szűkszavúan, a negyedik oldalon, eldugva számolt be a demonstrációról. A Jobbik helyi vezetőjének a tiltakozó akcióról írt állásfoglalása kétszeresen meghaladta az eseményről szóló tudósítás terjedelmét. Nem állt feladata magaslatán az MTI sem, amely helyszíni tudósításában Babák kifogásolt szavait a "vita hevében" elhangzottakként interpretálta, holott erről szó sem volt. Az országos napilapok sem szenteltek túl nagy teret az eseménynek, a helyszínen egyetlen munkatársuk sem jelent meg.

A legszebb csak ezután következett. Szeptember 17-én a szarvasi Körös Televízióban rendszeresen szereplő Babák Mihály értékelte az ügyet. Ezen a műsoron lehetne tanítani, hogyan nem vezethet beszélgetős műsort egy műsorvezető. Itt ugyanis az "újságíró" nem is mikrofonállványként, hanem a polgármester lelkes vazallusaként tűnt fel. Alákérdezett, minősítette a szakszervezetet, annak vezetőit, "mezei firkászoknak" titulálta azokat, akik a demonstrációról tudósítottak.

Végül a polgármester levonta a végkövetkeztetést: "ellene hecckampány folyik".

A tájékoztatás tisztes működ(tet)ése mindennapi demokráciánk egyik alapkérdése lenne. Rosszul állunk.