Tizenkétezermilliárd forint uniós pénz Lázár János szerint elég arra, hogy megváltoztassák az országot, beállítsák a versenyképesség felé vezető irányt. Ambiciózus megállapítás. Pláne sokatmondó, ha mellétesszük a brüsszelieknek címzett beszólást, amely szerint az uniós pénz a miénk, tehát olyan cégeknek kell adni, amelyek nem kiviszik a hasznot az országból, továbbá az üzenetet, hogy hiába próbálják korlátozni gazdasági szuverenitásunkat, ránk kényszeríteni, hogy olyan cégeknek jusson a támogatásból, amelyek nem idehaza használják fel.

Lázár nem mond butaságokat. Ennyi pénzből valóban jó irányba lehet fordítani egy országot, feltéve, hogy olyan célokat támogatnak, melyek termőre fordulnak, és a summa nem térkövezett főterekre, felújított ravatalozókra és felülárazott utakra folyik el. Tényleg nem lenne szabad kivinni e pénzeket az országból, ahogy az sem szerencsés, ha a támogatásból megvalósított, az indokoltnál lényegesen drágább projektek extraprofitját egy jól behatárolt hazai üzleti kör teszi el, majd mulatja el itthon és külföldön.

A korábbi ciklusban 44 ezer vállalkozás jutott uniós pénzhez, de újra és újra ugyanazok a cégek pályáznak és nyernek – ismeri el Lázár. Hozzátéve: e kört szélesíteni kellene, elvégre Magyarországon 600 ezer vállalkozás működik, nagy részük lélegeztetőgépre kapcsolva vegetál. A miniszter kimondta: ami eddig történt az uniós pénzekkel, az nem a gazdaság élénkülését és a társadalom erősödését hozta.

Szomorú, hogy innen kell indulni, de ha már így van, amilyen gyorsan lehet, jó irányba kell mozdulni.