Az ördög a részletekben lakozik, és onnan tud nagyokat rúgni. Láthattuk az utóbbi években eleget: hogyan építtessünk viaduktot az állammal közpénzből azon egyszerű megoldással, hogy saját hatáskörben megtagadunk néhány önkormányzati engedélyt. Láttuk, hogyan lehet soha ki nem használt községi bekötőutat kibrusztolni körgyűrűk és sztrádaszakaszok beruházásaiból.

Másfelől hallhattuk az érvelést: uram, az én településem tízévi pénzéből sem tudnék a falunak ilyet építeni. Közjogunk volt, közbelátásunk kevésbé. Mindenkinek igaza volt, az egész fuldokolt. 

Mindezt azért írom, mert látom azt a fanyalgást, ami a még esküt sem tett, még ki sem nevezett Orbán-kormány szerkezetét kíséri. Én várnék még. A Fidesz elnöke ugyan szót sem vesztegetett a nagy közhelyeken kívül arra, miként is gondolja felépíteni azt a világot, amelyre a választások másnapján már másként süt a nap, de azért én hadd vizionáljak egyet s mást.

Azt látom bele ugyanis ebbe a kormányzati szerkezetbe, hogy a kormány feje el akarja távolítani egymástól a politikai döntéshozatalt és a szakmai végrehajtást. Azt szeretné elérni, hogy a napi lobbi-, klikk- és adminisztrációs harc ne érintkezhessen az elvi politika szférájával. Hogy az átfogó, hosszú távú terveket, már amennyiben vannak ilyenek, ne gyilkolhassák le, mint tették húsz évig, a napi érdekek háborúiban. Hogy az érdemi vitát és a konkrét végrehajtást szakmai karámokba terelje vissza, hátha akkor érintetlenek maradhatnak félhomályos szándékú politikusi potentátoktól.

Ebben a szerkezetben az igazi erő a legfelsőbb politikai elképzelések érinthetetlensége. Ez a működőképesség fő biztosítéka (és veszélye).

A másik pillér a kinevezendő államtitkárok gerince lehet. Hogy meg tudják-e tartani magukat, amikor félszavas kuncsorgók telefonjait kell fogadniuk, mennyire tudják majd valóban végigvinni a végrehajtásban a szakmai értékeket. Ezért az államtitkári névsor fog igazán sokat elárulni e szerkezet működőképességéről.

A konstrukción amúgy Orbán pragmatizmusa látszik. Még abban is, hogy a „nemzet gondjait” ráhagyta Semjén Zsoltra, aki – fogadok! – igen sok tragikomikusat fog mondani, bár aligha tehet majd bármi lényegest, mert szem előtt lévén, könnyen a kezére csaphatnak. 

Nem biztos, hogy Orbán kísérlete sikerül, de annyi türelmet megér, mint a belügyminisztérium és a közigazgatási államtitkári posztok felszámolása a szocialisták idején. Az ország túlélte azt is, túléli ezt is. Hétköznapi kocsmákban ritkán szoktak korsókat hajigálni államigazgatási kérdések miatt. Ha viszont sikeres lesz a próbálkozás, a saját sikereként fogja ünnepelni mindenki.

Az ördög meg már csak olyan, hogy ha el tud valahol rejtezni a részletekben, elő is bukkan előbb vagy utóbb. De attól, hogy megmutatja a szőrös patáját, az egész még érvényes lehet.