„Az idő bár halad, a módszerek változatlanok, csak most nem Zámolyt írják fel a világtérképre”. Ezt olvastam a mérsékelten jobboldali hetilap főszerkesztőjének heti jegyzetében, s majdnem fölkiáltottam: igaza van! Csak nem úgy, ahogyan ő gondolja.

Tudniillik éppen tíz évvel ezelőtt, 2001-ben „valakik” már kitalálták, hogy a zámolyi romák Franciaországba menekülése mögött „külföldi titkosszolgálatok” állnak, s hajszálra ugyanez jött elő most, 2011. április végén a gyöngyöspatai romák „evakuálásnak beállított utaztatása” (Magyar Nemzet) kapcsán. Mindkét esetben Magyarország lejáratása, rossz színben való feltüntetése lett volna az állítólagos titkosszolgálati cél.

Kis történelem-idézés. 2001-ben Magyarország az Európai Unióba készült (ahová 2004-ben annak rendje és módja szerint föl is vették.) De ebben az évben a magyar „hírszerzési szakma jó és tekintélyt parancsoló forrásai” azzal etették be a világ egyik legtekintélyesebb, hírszerzésre szakosodott folyóiratát, a Jane’s Intelligence Digestet, hogy a KGB-s múltú orosz Putyin elnök titkosszolgálata, az FSZB áll a zámolyi romák menekülése mögött, mivelhogy az oroszok rossz színben akarják feltüntetni Magyarországot, nehezítendő uniós csatlakozásunkat.

Tíz év távlatából ez az egész komikusnak tűnik, de nem az. Pár napja a köztévé híradója, részben a Magyar Nemzetre, részben a Heti Válaszra hivatkozva azt találta közölni nézőivel, hogy magyar hírszerző és elhárító szervek kutatják: játszottak-e szerepet „ellenérdekelt” titkosszolgálatok „a gyöngyöspatai romák evakuálásnak beállított utaztatása, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetközi lejárató sajtókampány megszervezésében”. A Heti Válasszal mondatták ki azt, amit a Jane’s révén tíz évvel ezelőtt: hogy „az orosz titkosszolgálatok régi kapcsolataik mozgósításával akarják visszaszerezni befolyásukat Kelet-Európában, (s) ehhez akár  a cigányságot is felhasználják eszközként”.

Mint látni, itt nem a cigányokról van szó: a Fidesz irányította magyar sajtógépezet megint „elővette” az oroszokat. Amikor Orbán Viktor elzarándokolt Putyinhoz Szentpétervárra, a Fidesz fölvette a pártközi kapcsolatot az orosz miniszterelnök házipártjával, majd Orbán, immár miniszterelnökként Moszkvába is ellátogatott és másnaponként „keleti szelet” kezdett hívogatóan emlegetni, azt hittem, vége a Fidesz évtizedes oroszellenes kampányának. Lehet, hogy vége volt, de Putyinék nem felejtették el.

Az Orbán-kormány gesztusai meg sem mozdították őket se a Mol, se a Malév, se Paks óriási volumenű ügyeiben. Olyannyira nem, hogy a Heti Válasz – hitelt érdemlő – oknyomozása szerint az oroszok most éppen Horvátországban „tesznek be” a Mol-nak. Ha ehhez hozzávesszük a Moszkva tér át- illetve visszakeresztelését, ami az érzelmes oroszokat vérig sérti, Orbánnak alighanem sikerült visszalöknie az orosz-magyar viszonyt oda, ahol volt.